Szent Ferenc Kistestvérei

Egyházmegyés kispapok Magyarország különböző egyházmegyéiből, egy magyar származású osztrák keresztesnővér, Szőllősy Christophora körül kristályosodó közösségben keresik, hogyan lehetne erőteljes lelkiségi, közösségi kötelékekkel megélni az egyházmegyés papságot. Egy lassan kibontakozó közös lelkiségnek a ferences források illetve a Katolikus Karizmatikus Megújulásban kapott tapasztalatok adnak alapot. Megfogalmazódik „az egyházban jelenlévő régi és új lelkiségi kincsek összekötésének” gondolata, amely tudatosan keresi a különböző életállapotokban élő keresztények, családosok, szerzetesek, papok együttműködésének lehetőségét is. Christophora nővér körül már korábban szerveződtek rejtett szerzetesi életet élő nők, illetve mélyebb keresztény elköteleződésre vágyó családok is. A magyarországi politikai helyzet miatt ennek a tág, színes, útkereső közösségnek, Christophora nővéren keresztül, Dr. Egon Kapellari, a Gurk-Klagenfurti Egyházmegye püspöke lesz a védnöke. A közösség életében fordulat következik be, amikor 1989-ben néhányan a kispapok közül egy csendes évre visszahúzódnak a Graz melletti Seckauba. Itt érlelődik meg a szerzetesi élet gondolata, melynek alapját Szent Ferenc Szabályozott Harmadik Rendjének Regulája képezi.

Ezen idő alatt a nővérek Christophora nővér vezetésével szintén elkezdik közös életüket, először a Klagenfurt melletti Feldkirchenben, majd 1989-ben Budapesten telepednek le. 1990-ben egy római zarándoklat során, melyen testvérek, nővérek és családosok együtt vesznek részt, a Szentatya magánkihallgatáson fogadja a közösséget. Rómából jövet Assisiben, Szent Ferenc sírjánál öltöznek be a szerzetesi ruhába az első testvérek. Ezt követően Dr. Egon Kapellari püspök hivatalosan megalapítja Szent Ferenc Kistestvéreinek közösségét és ezzel egyidőben Szent Ferenc Kisnővéreinek Közösségét is.

Ugyanebben az évben a testvérek, már szerzetesközösségként, folytatják teológiai tanulmányaikat az egri szemináriumban, a közösség protektorátusát Dr. Seregély István egri érsek veszi át, aki 1992-től kezdődően a tanulmányaikat befejező első testvéreket pappá szenteli.

A közösség első letelepedési helye a Miskolc–Vasgyári plébánia, ahol 1998 óta önálló lelkipásztori szolgálatot teljesít a közösség.

Lelkisége, ferences alapokon, az egyház megújulási mozgalmaira nyitott, benső imából fakadó evangelizáló, lelkipásztorkodó lelkiség. Igyekszik az egyház ősi lelkiségi kincseit korunk tapasztalataival összekapcsolni, és a különböző életállapotú keresztények, laikusok (egyedülállók és családosok), szerzetesek, papok sajátos karizmáinak kölcsönös kiegészülését tudatosan megélni.

Egyházjogi státusza: egyházmegyei jogú krisztushívők hivatalos társulása. A közösség jogi személy.

A közösség magyar központja: