Nincs egységes képlet arra, hogy hogyan épül fel egy plébánia, de vannak olyan jellemzők, melyek minden plébániára érvényesek.
Biztosan találsz a településeden vagy a lakóhelyed közelében katolikus templomot. A hozzá tartozó plébánia épületében szerveződik az egyházközség élete. A plébános az a pap, aki irányítja a plébánia életét. Munkatársa lehet egy másik pap (káplán), katekéta, kántor, sekrestyés, irodavezető.
A plébániai irodát kereshetjük föl egy keresztelés, esküvő vagy temetés kapcsán. Az itt őrzött anyakönyvek segíthetnek családunk múltjának feltérképezésében is, és eligazítást kaphatunk a plébánián működő csoportokról, közösségekről.
– Minden egyházmegyét kötelező plébániákra osztani.
– Az adott plébánia felelős lelkipásztora és vezetője a plébános, még akkor is, hogyha egy plébánosra több plébániát bíznak, s ezért csak ritkán tud eljutni valamelyik helyre. Ilyenkor megbízható egy diakónus, vagy erre alkalmas világi hívő, hogy helyben lakva munkálkodjék az adott plébániáért, vigye a gyakorlati feladatokat, ám ekkor is van egy kinevezett plébános, akinek minden ügy kapcsán felelősséggel tartozik.
– A plébániának saját hivatalos, bejegyzett megnevezése, pecsétje, anyakönyvei és adminisztrációja van (ezt az irodán, más néven plébániahivatalban intézik).
– A plébánost a vezetésben támogatja és segíti az egyházközségi képviselőtestület. Ennek tagjai a világi munkatársak (sekrestyés, kántor, hitoktató, könyvelő, templomgondnok stb.), valamint a választás útján bejutott tagok. Ez a testület nem dönthet önmagában, a plébános nélkül. Szerepe a tanácsadás, a döntés felelőssége mindig a plébánosé. Két fő funkciót egyesít: a lelkipásztori és a gazdasági tanácsét.
Emellett a plébánia életének, felépülésének „gerincét” adják még azok a világiak, akik eltérő szinteken, módon munkálkodnak a közösségben (Karitász, cserkészet, hitoktatás stb.).