Katolikus Egyház
Jézus Krisztus egyetlen Egyházat, a keresztény (azaz: krisztusi) Egyházat alapította meg.
Ezen belül azonban hol hitbeli, hogy gyakorlati kérdések miatt szakadások támadtak. Minden keresztény közösség igyekezett hűséges maradni Jézus tanításához és szándékához, de eközben olykor másként értelmezte a Szentírást. Az egymástól különvált közösségek idővel „nevet vettek fel”, olyan jelzővel illették magukat, amely valójában minden keresztény közösségre igaz kellene, hogy legyen, ám valamilyen okból az adott közösség önmagára értelmezte azt. Így létezik ortodox (azaz: igazhitű) egyház, vagy éppen evangélikus (azaz: az evangéliumot követő), református (azaz: megújuló, megreformált) közösség. A katolikus (azaz: egész szerinti, egyetemes) jelző a római pápa vezetése alatt álló egyház megnevezésévé vált. A keresztények e legnagyobb közösségén belül is vannak kisebb csoportok, amelyek mind katolikusok (azaz Rómához kapcsolódnak), mégis más és más hagyományokat követnek: a római katolikus latin hagyományúak, a görög katolikusok öröksége bizánci. Vannak anglikán katolikusok, akik a sajátos angol szokásokat követik. De ismerünk örmény, kopt, szír, káld katolikusokat is – és még másokat is, akiknek talán nevét sem halljuk Magyarországon.
Kik az egyház tagjai?
Látható módon tagja az Egyháznak mindenki, akit megkeresztelnek. Azonban sokan vannak olyanok, akik ugyan nincsenek megkeresztelve, de őszintén keresik az igazságot, törekednek arra, hogy lelkiismeretük szavát kövessék, és tudva-tudatlanul vágynak az Isten szerinti élet után. Ők látszólag nem tagjai az Egyháznak, láthatatlanul mégis az Egyházhoz tartoznak, mert életükben megvalósulnak Jézus tanításának elemei.
Mindenkinek a katolikus Egyházhoz kell csatlakoznia?
Hitünk szerint a Krisztus által alapított egyetlen egyház legteljesebben a Katolikus Egyházban áll fenn, jóllehet ennek szervezetén kívül is megtalálható az üdvösség eszközeinek és a megszentelődésnek sok formája. A csatlakozásról mindenki szabadon dönthet. Az Egyház folyamatosan hívja az embereket, a nem katolikusokat és akár a nem hívőket is, de senkit sem kényszerít arra, hogy a tagjává váljon.
Jézus igen, Egyház nem?
Jézus: Igen! Egyház: Igen! - Egy kis bepillantás az Egyház és Jézus kapcsolatába…
Az Egyház Krisztussal, Krisztusból és Krisztustól kapott küldetésben él, vagyis közösségben alapítójával. „Krisztus feje az Egyháznak: testének ő a megváltója…” (Ef 5,23).
Jézus igen, Egyház nem?
Az Egyház Krisztussal él.
„Nélkülem semmit sem tehettek”, „aki bennem marad, [...] az bő termést hoz”. (Jn 15,5) Nincsen önálló és Jézustól független élete az Egyháznak. Jézus Krisztus pedig az Egyházában akar élni, jelen lenni a „világ végéig”.
Az Egyház Krisztusból él.
Semmije nincs, ami a sajátja volna, mindene, amivel csak rendelkezik, Krisztusé.
Krisztustól kapott küldetésben él.
Az Egyháznak az a küldetése, amit Jézus Krisztus bízott rá: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,19–20)
Minek az intézmény? Olyan merev és életidegen így ez az Egyház! – hallani sokfelől. Pedig ennek éppen ellentmond a tény, hogy a fenti küldetés nyomán Jézus örömhíre eljutott minden földrészre, 2000 év alatt minden nemzedékhez. Ezt a célt szolgálta és szolgálja az Egyház mint intézmény. Az intézmény szerepe, hogy egyszerre biztosítsa a haladást és az állandóságot. A haladás az elődök által kidolgozott eredmények felhasználása nélkül elképzelhetetlen. De nem kisebb fontosságú az intézménynek az a tulajdonsága sem, hogy képes rögzíteni, tárgyiasítani az emberi érintkezés, a társas élet normáit. Az ember a közösségben találja meg biztonságát. E biztonság feltétele azonban az, hogy az egyén ismerje a közösségi „játékszabályokat”.