KÖNYVCÍM: 1,1

¹A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának szavai.

ELŐSZÓ: 1,2-3

²„Hiábavalóság, mondja a Prédikátor,

ELŐSZÓ: 1,2-3

csupa hiábavalóság, minden csak hiábavalóság!

³Mi haszna az embernek minden vesződségéből,

amellyel bajlódik a nap alatt?”

VÁLTOZANDÓSÁG ÉS FELEDÉS: 1,4-11

⁴Nemzedék elmúlik és nemzedék érkezik,

VÁLTOZANDÓSÁG ÉS FELEDÉS: 1,4-11

a föld pedig mindig megmarad.

⁵A nap felkel és lenyugszik,

majd visszasiet helyére, s ott újra felkel.

⁶Dél felé kerül, majd északra fordul,

mindent bejárva körben kering a szél,

és visszatér körforgásában.

⁷A folyók mind a tengerbe ömlenek,

s a tenger mégsem árad meg,

a helyre, ahonnan a folyók elindulnak,

visszatérnek, hogy újra folyjanak.

⁸A dolgok megannyian fárasztanak,

úgyhogy az ember szóval ki sem tudja mondani.

A szem nem tud jóllakni látással,

⁸s a fül nem tud betelni hallással.

⁹Mi az, ami volt? Ugyanaz, mint ami lesz.

Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami ezután is történik,

¹⁰és semmi sem új a nap alatt.

Senki sem mondhatja: „Íme, ez új!”

Mert megvolt az már azokban az időkben,

amelyek előttünk elmúltak.

¹¹Nem gondolnak az emberek az elmúltakra,

s a jövendőre sem gondolnak majd,

akik még később lesznek.

AZ EMBER ESETLEGESSÉGE – ISTEN ÁTLÁTHATATLANSÁGA: 1,12-3,15

Három felismerés

¹²Én, a Prédikátor, királya voltam Izraelnek Jeruzsálemben,

¹³és feltettem magamban, hogy kikutatom és kifürkészem a bölcsesség útján mindazt, ami a nap alatt történik. Ezt a hálátlan elfoglaltságot adta Isten az emberek fiainak, hogy vesződjenek vele.

¹⁴Láttam mindazt, ami a nap alatt végbemegy, és íme: mindez csak hiúság és szélkergetés.

¹⁵Ami görbe, azt bajos egyenessé tenni, s a fonákságoknak nincsen számuk.

¹⁶Így szóltam, és ezt mondtam magamban: „Íme, naggyá lettem, túltettem bölcsességben mindenkin, akik előttem voltak Jeruzsálemben, és szívem sok bölcsességet és tudományt sajátított el.”

¹⁷Arra törekedtem, hogy megismerjem a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot, de meggyőződtem, hogy ez is csak vesződség és szélkergetés,

¹⁸mert ahol sok a bölcsesség, ott sok a bosszúság,

s aki a tudást gyarapítja, a szenvedést is növeli.