1

2Abdiás látomása.

3Ezt mondja az Úr Isten Edomról:
tudtunkra adta az Úr,
követet küldött a nemzetekhez:
»Keljetek fel, és szálljunk hadba ellene!«

4»Íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között,
megvetésre méltó vagy te nagyon.

5Szíved kevélysége felfuvalkodottá tett téged,
aki a sziklák hasadékai között laksz,
aki a magasba helyezted lakóhelyedet,
aki szívedben mondod:
‘Ki ránt le engem a földre?’

6De ha oly magasra emelkedsz is, mint a sas,
és ha a csillagok közé helyezed is fészkedet:
onnan is lerántalak téged!«
– mondja az Úr.

7Ha tolvajok törnének be hozzád,
avagy éjszaka rablók,
hogy elhallgattál volna!
Nemde csak annyit lopnának,
amennyire szükségük van?
Ha szüretelők mennének be hozzád,
nemde hagynának rajtad legalább böngészni valót?

8Ámde mennyire átkutatják majd Ézsaut,
mennyire felkutatják rejtekhelyeit!

9A határig űznek majd téged,
valamennyi szövetségesed kijátszik téged;
föléd kerekednek jóbarátaid,
s akik együtt ettek veled,
tőrt vetnek ellened.
Nem lesz okosság benne!

10»Nemde azon a napon
– mondja az Úr –,
elvesztem a bölcseket Edomból, s a bölcsességet Ézsau hegyéről?

11És megijednek majd hőseid, Temán,
úgyhogy mindenki elvész Ézsau hegyéről.

12Az öldöklés miatt
s a testvéred, Jákob ellen elkövetett gonoszság miatt
elborít téged a szégyen,
és elpusztulsz mindörökre,

13mivel szemben álltál vele azon a napon,
amikor idegenek fogságba ejtették hadseregét,
és külföldiek hatoltak be kapuin,
és Jeruzsálem fölött sorsot vetettek;
te is olyan voltál, mint egy közülük!«

14Ám ne nézd megvetően testvéred napját,
azt a napot, amelyen elhurcolták;
ne örvendj Júda fiain vesztük napján,
és ne nyisd nagyra szádat a szorongatás napján!

15Ne hatolj be népem kapuján
romlása napján;
ne nézd te is megvetéssel szerencsétlenségét
pusztulása napján;
és ne nyúlj javaihoz
pusztulása napján.

16Ne állj az utakra,
hogy megöld a menekülőket,
és ne zárd körül megmaradottjait
a szorongatás napján!

17Mert közel van az Úr napja
valamennyi nemzet ellen!
Amit te cselekedtél,
az történik majd veled is:
tetteidet visszafordítja fejedre.

18Mert amint ti ittatok az én szent hegyemen,
úgy isznak majd az összes nemzetek mindvégig;
isznak majd fulladásig,
és olyanok lesznek, mintha nem is lettek volna.

19De Sion hegyére szabadulás jön,
és szent lesz az;
és Jákob háza visszaszerzi jussát.

20És Jákob háza tűz lesz,
és József háza láng,
Ézsau háza pedig tarló;
és felgyújtják és megemésztik őket,
és Ézsau házának nem lesz maradéka
– mert az Úr szólt.

21Birtokba veszik a déli vidéket,
Ézsau hegyét,
az alföldet és a filiszteusok földjét,
és elfoglalják Efraim földjét és Szamaria földjét,
és Benjamin elfoglalja Gileádot.

22És Izrael fiainak ez az elhurcolt serege
elfoglalja a kánaániak minden helyét egészen Száreftáig;
és Jeruzsálemnek elhurcoltjai, akik Szefárádban vannak,
elfoglalják a Délvidék városait.

23És szabadítók mennek fel Sion hegyére,
hogy ítéletet tartsanak Ézsau hegyén;
s az Úré lesz a királyi hatalom.