A Magyar Katolikus Egyház 2025-ben is segíti az adózók tájékozódását az 1%-os kampány során. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a sokrétű és egyre bővülő oktatási és szociális intézmény-hálózatra, amely az ország egész területén az Önök 1%-os felajánlásainak köszönhetően gondoskodik a gyermekekről, fiatalokról és az idősekről egyaránt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adtak át.

A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. 2021-ben nagyböjti üzenetének témája: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe…” (Mt 20,18). Nagyböjt: a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje.

Kedves Testvéreim! A nagyböjt a személyes és közösségi megújulás kedvező időszak, mely elvezet bennünket a meghalt és feltámadt Jézus Krisztus húsvéti misztériumához. Idei nagyböjti utunkon jól tesszük, ha felidézzük Szent Pálnak a galatákhoz intézett buzdítását: „Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk. Amíg tehát időnk ( kairosz ) van, tegyünk jót mi

A hamvazkodással mint a bűnbánat jelével megkezdjük éves nagyböjti zarándoklatunkat, a hit és a remény jegyében. Az Egyház mint anya és tanítómester arra hív bennünket, hogy készítsük elő szívünket és nyíljunk meg Isten kegyelme előtt, hogy örömmel ünnepelhessük Urunk Jézus Krisztus húsvéti diadalát a bűn és a halál felett, ahogyan Szent Pál is vallotta: „A győzelem elnyelte a halált!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2025. március 3-4. között tartotta tavaszi rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is.

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 5-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

A betegek 33. világnapját a 2025-ös szentévben tartjuk, amikor arra hív bennünket az Egyház, hogy „a remény zarándokaivá” váljunk. Isten igéje kísér ezen az úton, és Szent Pál szavai által bátorít bennünket: „A remény nem csal meg” (Róm 5,5), sőt, a próbatétel idején megerősít bennünket.

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáról tartottak sajtótájékoztatót február 3-án Veszprémben. Az eseményen részt vett Udvardy György veszprémi érsek, Porga Gyula, a város polgármestere, valamint Kulcsár Dávid, a Szent Mihály-főszékesegyház káplánja.

Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 22-én ünnepélyes keretek között Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben adta át a  Veres András győri püspök, az MKPK elnöke a genfi püspökről elnevezett díjat. Az ünnepség előtt a résztvevők közös szentmise keretében imádkoztak az újságírókért, az újságírói hivatásért.

Az ökumenikus imahetet világszerte minden év januárjának harmadik hetében rendezik meg. A rendezvénysorozat célja, hogy a világ keresztény felekezetei közösen imádkozzanak a keresztények egységéért.

A mennyei Atya által nekünk ajándékozott új esztendőnek, a reménynek szentelt jubileumi évnek a kezdetén őszinte szívvel kívánok békét minden nőnek és férfinak, különösen azoknak, akik úgy érzik, hogy egzisztenciális helyzetük padlóra küldte őket, saját hibáik elmarasztalták őket, mások ítélete összetörte őket, és nem lebeg a szemük előtt bizakodásra okot adó jövőkép. Reményt és békét kívánok mindnyájatoknak, mert ez kegyelmi év, mely a Megváltó Szívéből származik!

A IV. század elejétől kezdődően lett január 6. liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton is. A keresztények 312–325 között kezdték ünnepelni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Az ünnep görög neve: epifánia.

December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Jézus Krisztus a megtestesült Ige, Isten fia, aki Szűz Máriától született Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben.

2024-es ünnepi szertartásrend

Marton Zsolt váci püspök, az MKPK Családügyi Bizottsága elnökének 2024. évi körlevele a magyar családokhoz.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2024. december 3-4. között tartotta téli rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése értelmében 2024. december 3-tól dr. Németh Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Az MKPK Titkársága irodaigazgatója 2025. január 1-től dr. Czapkó Mihály lesz.

Az idei esztendőben december 1-jén, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak.

A magyar püspökök szokásos lelkigyakorlatát 2023. november 18. és 22. között tartották Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A szokásoknak megfelelően a lelkigyakorlaton a magyarországi mellett a határon túli magyar püspökök is részt vettek. A lelkigyakorlatot Juhász Ferenc plébános vezette.

Tavaly elindultunk a remény útján a nagy jubileum felé, és „a reményben legyetek derűsek” (Róm 12,12) páli buzdításon elmélkedtünk. Idén pedig, hogy felkészüljünk a 2025-ös jubileumi év zarándoklatára, engedjük, hogy Izajás próféta szavai inspiráljanak bennünket: „Akik az Úrban bíznak, fáradság nélkül járnak” (Iz 40,31). Ez a mondat az ún. Vigasztalás könyvéből származik (Iz 40–55), ez hirdeti meg Izrael babiloni száműzetésének végét s a remény és újjászületés új korszakának kezdetét Isten népe számára, amely visszatérhet hazájába, köszönhetően annak az új „útnak”, amelyet a történelemben az Úr megnyit gyermekei számára (vö. Iz 40,3).

„A szegény imája Isten fülébe jut” (Sir 21,6). A bibliai bölcsességnek ez a kijelentése az idei, az imádságnak szentelt évben, előretekintve a 2025., rendes jubileumra kiválóan segíthet felkészülnünk a szegények nyolcadik világnapjára, amelyet november 17-én tartunk. A keresztény remény magában foglalja azt a bizonyosságot, hogy az ima Isten színe elé jut; de itt nem akármilyen ima szerepel, hanem a szegények imája! Gondolkozzunk el ezen a szón, „olvassunk” a szegények arcán és történeteiben, akikkel korunkban találkozunk, hogy az imádság a velük való közösség és a szenvedésükben való osztozás terévé váljon.

Szent Erzsébetet a felebaráti szeretet kiváló példájaként ismerjük: tisztelete nemcsak hazánkban és Európában, hanem szerte a világon elterjedt és élő. De mi tette ezt a fiatal nőt, királylányt, őrgrófnét, feleséget, édesanyát, majd szerzetest – akinek mindössze 24 év adatott meg e földi létben – soha el nem halványuló példaképpé?

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke jótékonysági est keretében adta át a Szent Erzsébet rózsája díjat november 12-én Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Huszonnegyedik alkalommal ítélték oda az MKPK által alapított díjat, amit idén Gérecz Sándorné, Marika, az ózdi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia karitászcsoportjának vezetője vehetett át.

Karácsonyra készülve, fogadjuk szívünkbe Krisztus békéjét. Az elmúlt hónapok Egyházunkat érintő botrányos hírei sokakban békétlenséget, csalódottságot váltottak ki. Szeretnénk ezeket eloszlatni, de az igazi békét csak Istentől nyerhetjük el. Istennel való kiengesztelődésünk feltétele, hogy egymással is kiengesztelődjünk. Az elkövetett bűnökért pedig imádkozzunk, böjtöljünk, engeszteljünk.