Kedves Magyar Családok! A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyot

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsa, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös karácsonyi üzenete.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2025. december 2-3. között tartotta téli rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is. 

A romániai és magyarországi püspöki konferenciák képviselői megtartották szokásos találkozójukat Vácott november 25-26-án. 
A püspökök tárgyaltak a szinodalitásról, a különböző rítusok és nyelvek jelenlétéről az egyes egyházmegyékben, a karitász küldetéséről, az egyházi médiáról, a család értékének védelméről és gyümölcsöző lelkipásztori kezdeményezésekről a két országban. 

Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke jótékonysági est keretében adta át a Szent Erzsébet rózsája díjat november 24-én Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Huszonötödik alkalommal ítélték oda az MKPK által alapított díjat, amit idén Kuti Sándorné Dr. Kovács Mária a kiskunhalasi alsóvárosi plébánia karitászcsoportjának vezetője vehetett át.

„Ti is tegyetek tanúságot, hiszen velem vagytok” (vö. Jn 15,27) Kedves Fiatalok! Hozzátok intézett első üzenetem elején mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani nektek. Köszönöm az örömöt, amely sugárzott belőletek, amikor jubileumotok alkalmából eljöttetek Rómába, és köszönet illeti azokat a fiatalokat is, akik a világ minden tájáról imádságban csatlakoztak hozzánk. Ez az esemény ért

A magyar püspökök szokásos lelkigyakorlatát 2025. november 17. és 21. között tartják Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A szokásoknak megfelelően a lelkigyakorlaton a magyarországi mellett a határon túli magyar, illetve magyarul beszélő püspökök is részt vesznek. A lelkigyakorlatot Kiss Endre atya a gyulafehérvári szeminárium spirituálisa vezeti.

Te vagy, Uram, az én reménységem (Zsolt 71,5) 1. „Te vagy, Uram, az én reménységem” (Zsolt 71,5). Ezek a szavak egy súlyos megpróbáltatásoktól terhelt szívből törnek elő: „Sok kemény terhet raktál rám” – mondja a zsoltáros (20. vers). Mindezek ellenére lelke nyitott és bizalommal teli, mert hite szilárd, felismeri Isten támogatását, és megvallja: „Valóban te vagy sziklám és váram” (3. vers).

Kedves Testvérek!
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez közeledve az ő életpéldáját állítjuk magunk elé, hogy mélyebben megértsük Istennek a szegények iránti különleges, kitüntetett szeretetét, és mi is eszerint alakítsuk életünket.

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

A szeretet dallama címmel új podcastsorozatot indított a Magyar Katolikus Egyház, melyben Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével beszélgetnek aktuális témákról. A kéthetente megjelenő sorozat riportere Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője. 

Katona István püspök október 21-én, 23 óra 15 perckor visszaadta lelkét a teremtő Istennek. Temetése 2025. november 12-én, szerdán lesz az egri bazilikában. Koporsója mellett 9.30-kor elimádkozzuk a dicsőséges rózsafüzért, majd 10 órakor szentmisét mutatunk be lelki üdvéért. Földi maradványait a bazilika altemplomában helyezzük el.

Megdöbbenve értesültünk arról, hogy olyan törvényjavaslat született, amely a katolikus papoktól a gyónási titok megsértését követelné. Ez súlyosan ellenkezik a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1990. február 9-én létrejött megállapodással, amely leszögezi, hogy hazánkban a Katolikus Egyház a Codex Iuris Canonici alapján működik. Ennek az Egyházi Törvénykönyvnek a 983. kán. 1.§-a szigorúan megtiltja a gyóntatónak, hogy a gyónót „bármi okból akárcsak részben is elárulja”.

Kedves Testvérek!
A 2025-ös jubileumi év missziós világnapjára – melynek központi üzenete a remény – ezt a mottót választottam: „A remény misszionáriusai a népek között.” Ez emlékezteti a keresztényeket és az egész Egyházat – mint a megkereszteltek közösségét – alapvető hivatásukra, hogy Krisztus nyomdokain haladva a remény hírnökei és építői legyenek.

Az elvándorlók és menekültek 111. világnapja, melyet elődöm a migránsok és a misszionáriusok jubileumával kívánt összekapcsolni, alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk a remény, a migráció és a misszió összefüggéseiről. 
Leó pápa

A Nagykálló melletti Biriben született Orosz Péter Pál görögkatolikus atya a kárpátaljai egyházüldözés egyik vértanúja volt. Boldoggá avatására a kárpátaljai Bilkén (ukránul: Bilki) került sor. A szertartást XIV. Leó pápa megbízottja, Grzegorz Ryś bíboros, łódźi érsek vezette.

Szeptember 6-án a ONE Veszprém Aréna parkolójában XIV. Leó pápa képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás boldoggá avatta Bódi Mária Magdolna szüzet és vértanút több mint tízezer hívő jelenlétében.

A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő 372 köznevelési és szakképzési intézményben több mint 150.000 tanuló és közel 14.800 pedagógus kezdte meg a 2025/2026-os tanévet.
A katolikus köznevelési és szakképzési intézmények többsége többcélú. Sok helyen óvodától egészen a középiskoláig biztosítják a gyermekek nevelését. A 372 katolikus fenntartású intézményben 801 intézményegység működik.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2025. szeptember 2–4. között tartotta őszi rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően idén ősszel is kihelyezett ülést tartott, amelynek ezúttal a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely adott otthont. A püspökök közösen mutattak be szentmisét a kegytemplomban. Az ülésen részt vett Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius is.

A titkos szavazás eredményeképpen a következő ciklusban Székely János szombathelyi megyéspüspök lesz az MKPK elnöke. Az elnökhelyettesi feladatokat Udvardy György veszprémi érsek látja el.
Az elnök és az elnökhelyettes mellett az Állandó Tanács tagja lett még Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint Felföldi László pécsi püspök.

A Katolikus Központi Alapítvány pályázatot hirdet a 2025/2026. évi Szent Imre-ösztöndíj elnyerésére. Pályázhatnak azok a nappali munkarendben, Magyarországon lévő tanintézményben tanuló, hitüket gyakorló katolikus fiatalok (a kispapok kivételével), akik köznevelési intézmény, szakképző intézmény 9-15. osztályos tanulói vagy diplomával még nem rendelkeznek, és felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben vagy első diplomás képzésben vesznek részt. Pályázhatnak azok is, akik első alapképzésben megszerzett diplomájuk után első mesterképzésben vesznek részt. 

Kedves Testvérek!
A teremtésvédelem idei világnapjának szeretett Ferenc pápánk által választott témája: „A béke és a remény magjai.” A világnapot a Laudato si’ enciklika közzétételével egyidejűleg vezette be Ferenc pápa, s ennek tizedik évfordulóján „a remény zarándokaiként” a jubileumi évben járunk. A téma éppen ebben az összefüggésben nyeri el teljes értelmét.

Államalapításunk évfordulója alkalmából több helyszínen is egyházi személyek vehettek át állami és helyi kitüntetéseket.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századt