Április 22. a Föld napja, amelyen 175 országban számos akcióval irányítják a figyelmet Földünk ökológiai értékeinek megóvására. Ezen alkalomból a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevélben hívja fel a hívek figyelmét a keresztény ember Földünkért, közvetlen környezetünkért viselt felelősségére.
A Pápai Ház Prefektúrájának tájékoztatása szerint a Szentatya, Ferenc pápa 2024. április 25-én, csütörtökön kihallgatáson fogadja a Római Nemzeti Zarándoklat résztvevőit a vatikáni VI. Pál teremben.
Belépés reggel 7 órától lehetséges a Piazza del Sant’Uffizio irányából, amely a Szent Péter-tér bal oldali oszlopsorán kívül található, azaz a Szent Péter-térre nem kell bemenni. Az esetlegesen elhúzódó biztonsági átvizsgálás miatt ajánlott 7.30-ig megérkezni a bejárathoz. A Szentatya előre láthatólag 8:30-kor kezdi a kihallgatást.
A Magyar Katolikus Egyház Ferenc pápa 2023. évi magyarországi apostoli látogatásának első évfordulóján - 2024. április 23-25. között - Nemzeti Zarándoklatot hirdetett Rómába. A zarándoklat mindhárom napján lesznek magyar nyelvű szentmisék, illetve Ferenc pápa is személyesen fogadja a magyar zarándokokat. A pontos program az alábbiak szerint alakul:
Kedves Testvéreim!
A hivatások világnapja minden évben arra buzdít bennünket, hogy elgondolkozzunk a meghívás értékes ajándékán, amelyet az Úr mindannyiunknak, az ő hívő népének kínál, hogy szeretettervének részesei legyünk és a különböző életállapotokban testet öltsön az evangélium szépsége.
Az alábbiakban a húsvéti időszak ünnepi püspöki szentmiséinek helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.
Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.
Délelőtt olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az Utolsó Vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására.
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
Kedves Testvérek! Nagyböjti lelki zarándokutunkon a megváltás misztériumának megünneplésére készülünk, amely Krisztus feltámadásában csúcsosodik ki számunkra. Az Egyház közössége segíti lelki utunkat, merítve azokból a hagyományokból, amit kétezer év alatt ránk hagyott a Szentírásban, a liturgiában és a lelkiségi hagyományokban. Nagyböjti utunkon jusson eszünkbe Isten Izajás próféta á
Őszentsége Ferenc pápa Štefković Mirkot, a Szabadkai Egyházmegye vagyonkezelőjét, nagybecskereki püspökké nevezte ki – közölte a Szentszéki Sajtóiroda 2024. március 18-án 12 órakor. Štefković Mirko, msgr. Németh László, belgrádi érseket, eddigi apostoli kormányzót követi a Nagybecskereki Egyházmegye élén.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 15., az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adott át Budapesten, a Karmelita kolostor épületében március 14-én.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2024. március 5-én tartotta tavaszi rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is.
2024. április 23-25. között nemzeti zarándoklat lesz Rómában, Ferenc pápa 2023-as magyarországi apostoli látogatásának első évfordulóján. A zarándoklat mindhárom napján lesz magyar nyelvű szentmise valamelyik nagy római bazilikában.
Amikor Isten kinyilatkoztatja magát, szabadságot hirdet: „Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából” (Kiv 20,2). Ezek az első szavai a tízparancsolatnak, amelyet Mózesnek ad a Sínai-hegyen. A nép jól tudja, miféle kivonulásról beszél Isten: a szolgaság tapasztalatát még bőrükön érzik.
A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 14-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) betegek világnapjára írt körlevelét adjuk közre, amelyet 2024. február 11-én minden szentmisén felolvasnak a katolikus templomokban.
„Nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18). Isten, aki szeretet, az embert kezdettől fogva közösségre teremtette azáltal, hogy létébe írta a kapcsolat dimenzióját. Így a Szentháromság képére formált életünk arra hivatott, hogy a kapcsolatok, a barátság és a kölcsönös szeretet dinamizmusában teljesedjen ki.
Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 24-én ünnepélyes keretek között Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben adta át a Veres András győri püspök, az MKPK elnöke a genfi püspökről elnevezett sajtóösztöndíjat. Az ünnepség előtt a résztvevők közös szentmise keretében imádkoztak az újságírókért, az újságírói hivatásért.
Az imahét jelmondata: "Szeresd Uradat, Istenedet… felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Lk 10,27).
Az idei évben az ökumenikus imahét országos nyitó istentisztelete január 21-én, vasárnap 19 órakor kezdődik Budapesten, a Szent István-bazilikában. Igét hirdet Steinbach József református püspök, szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros.
A IV. század elejétől kezdődően lett január 6. liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton is. A keresztények 312–325 között kezdték ünnepelni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Az ünnep görög neve: epifánia.
Ferenc pápa az elődei által folytatott hagyományhoz híven 2024. január 1-jén a béke világnapja alkalmából üzenetet küld a híveknek és minden jóakaratú embernek. A dokumentumot, amelyet a Szentatya „A mesterséges intelligencia és a béke” címmel tett közzé, az alábbiakban közöljük.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2023. évi téli ülésén úgy határozott, hogy 2024. január 1-én hazánk katolikus templomaiban különösen is imádkozzunk a békéért. Ennek érdekében a Liturgikus Intézet munkatársai összeállítottak egy imafüzetet, amelynek imádságaiból a lelkipásztorok szabadon választhatnak az ünnep méltó megtartása érdekében. Az imafüzet letölthető a weboldalról.
A Hittani Dikasztérium Fiducia supplicans kezdetű, az áldások lelkipásztori természetéről 2023. december 18-án kiadott nyilatkozata nem változtatja meg a Katolikus Egyház kezdettől vallott hitét és tanítását a házasságról és a nemi erkölcsről.
December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Jézus Krisztus a megtestesült Ige, Isten fia, aki Szűz Máriától született Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben.
2023-as ünnepi szertartásrend