December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Jézus Krisztus a megtestesült Ige, Isten fia, aki Szűz Máriától született Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben.

2024-es ünnepi szertartásrend

Marton Zsolt váci püspök, az MKPK Családügyi Bizottsága elnökének 2024. évi körlevele a magyar családokhoz.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2024. december 3-4. között tartotta téli rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése értelmében 2024. december 3-tól dr. Németh Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Az MKPK Titkársága irodaigazgatója 2025. január 1-től dr. Czapkó Mihály lesz.

Az idei esztendőben december 1-jén, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak.

A magyar püspökök szokásos lelkigyakorlatát 2023. november 18. és 22. között tartották Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A szokásoknak megfelelően a lelkigyakorlaton a magyarországi mellett a határon túli magyar püspökök is részt vettek. A lelkigyakorlatot Juhász Ferenc plébános vezette.

Tavaly elindultunk a remény útján a nagy jubileum felé, és „a reményben legyetek derűsek” (Róm 12,12) páli buzdításon elmélkedtünk. Idén pedig, hogy felkészüljünk a 2025-ös jubileumi év zarándoklatára, engedjük, hogy Izajás próféta szavai inspiráljanak bennünket: „Akik az Úrban bíznak, fáradság nélkül járnak” (Iz 40,31). Ez a mondat az ún. Vigasztalás könyvéből származik (Iz 40–55), ez hirdeti meg Izrael babiloni száműzetésének végét s a remény és újjászületés új korszakának kezdetét Isten népe számára, amely visszatérhet hazájába, köszönhetően annak az új „útnak”, amelyet a történelemben az Úr megnyit gyermekei számára (vö. Iz 40,3).

„A szegény imája Isten fülébe jut” (Sir 21,6). A bibliai bölcsességnek ez a kijelentése az idei, az imádságnak szentelt évben, előretekintve a 2025., rendes jubileumra kiválóan segíthet felkészülnünk a szegények nyolcadik világnapjára, amelyet november 17-én tartunk. A keresztény remény magában foglalja azt a bizonyosságot, hogy az ima Isten színe elé jut; de itt nem akármilyen ima szerepel, hanem a szegények imája! Gondolkozzunk el ezen a szón, „olvassunk” a szegények arcán és történeteiben, akikkel korunkban találkozunk, hogy az imádság a velük való közösség és a szenvedésükben való osztozás terévé váljon.

Szent Erzsébetet a felebaráti szeretet kiváló példájaként ismerjük: tisztelete nemcsak hazánkban és Európában, hanem szerte a világon elterjedt és élő. De mi tette ezt a fiatal nőt, királylányt, őrgrófnét, feleséget, édesanyát, majd szerzetest – akinek mindössze 24 év adatott meg e földi létben – soha el nem halványuló példaképpé?

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke jótékonysági est keretében adta át a Szent Erzsébet rózsája díjat november 12-én Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Huszonnegyedik alkalommal ítélték oda az MKPK által alapított díjat, amit idén Gérecz Sándorné, Marika, az ózdi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia karitászcsoportjának vezetője vehetett át.

Karácsonyra készülve, fogadjuk szívünkbe Krisztus békéjét. Az elmúlt hónapok Egyházunkat érintő botrányos hírei sokakban békétlenséget, csalódottságot váltottak ki. Szeretnénk ezeket eloszlatni, de az igazi békét csak Istentől nyerhetjük el. Istennel való kiengesztelődésünk feltétele, hogy egymással is kiengesztelődjünk. Az elkövetett bűnökért pedig imádkozzunk, böjtöljünk, engeszteljünk.

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Miután Dr. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára 2024. október 23-án felajánlotta lemondását az MKPK titkári tisztségéről, eddigi elkötelezett munkáját megköszönve a mai napon a Testület elfogadta azt. Az utód megválasztására később kerül sor. Budapest, 2024. október 25. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Az idei missziós vasárnap témáját a menyegzői lakoma evangéliumi példázatából vettem (vö. Mt 22,1–14). Ebben a példabeszédben, miután a vendégek visszautasították a meghívást, a király, a történet főszereplője így szól szolgáihoz: „Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzőre!” (Mt 22,9). Ha elgondolkodunk a példázatnak – és Jézus életének – ezen a kulcsmondatán, akkor az evangelizáció néhány fontos aspektusára világíthatunk rá. Ez mindannyiunk számára, akik Krisztus misszionárius tanítványai vagyunk, különösen is aktuális a szinódusi folyamat mostani, utolsó szakaszában. A mostani szinódus célja az, hogy a közösség, részvétel és küldetés mottó értelmében lendületet adjon az Egyháznak elsődleges feladatához, az evangélium hirdetéséhez.

2024. október 10–11-én tartották együttes ülésüket a romániai és a magyar katolikus püspöki konferenciák állandó tanácsai. Az esemény házigazdája Aurel Percă bukaresti érsek, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia (CER) elnökhelyettese volt.

A Szentatya október 6-án délben az Úrangyala imádság elimádkozása után jelentette be az Apostoli Palota dolgozószobájának ablakából, hogy december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén konzisztóriumot tart huszonegy új bíboros kinevezésére.

"Isten vándorol: nemcsak népével, hanem népében is, abban az értelemben, hogy azonosul az emberekkel, a férfiakkal és nőkkel a történelem útján – különösen a legutolsókkal, a szegényekkel, a kirekesztettekkel –, mintegy kiterjesztve a megtestesülés misztériumát."

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye szeptember 25-ei sajtóközleményét olvashatják.

Az MKPK fenntartásában mára egy több intézményből álló, hatékony és eredményes hálózat épült ki a szenvedélybetegek egyházi támogatására.

A Katolikus Központi Alapítvány pályázatot hirdet a 2024/2025. évi Szent Imre ösztöndíj elnyerésére. Pályázhatnak azok a nappali munkarendben, Magyarországon lévő tanintézményben tanuló, hitüket gyakorló katolikus fiatalok (a kispapok kivételével), akik köznevelési intézmény, szakképző intézmény 9-15. osztályos tanulói vagy diplomával még nem rendelkeznek, és felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben vagy első diplomás képzésben vesznek részt.

A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő 366 köznevelési és szakképzési intézményben közel 149.000 tanuló és 14.700 pedagógus kezdte meg a 2024/2025-ös tanévet.
A katolikus köznevelési és szakképzési intézmények többsége többcélú. Sok helyen óvodától egészen a középiskoláig biztosítják a gyermekek nevelését. A 366 katolikus fenntartású intézményben 787 intézményegység működik.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2024. szeptember 3–5. között tartotta őszi rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően idén ősszel is kihelyezett ülést tartott, amelynek ezúttal a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely adott otthont. A püspökök közösen mutattak be szentmisét a kegytemplomban. Az ülésen részt vett Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius is.

Ferenc pápa a Fidzsi-szigetek apostoli nunciusává nevezte ki Pintér Gábor velebusdói címzetes érseket, Új-Zéland apostoli nunciusát – adta hírül a Szentszéki Sajtóközpont augusztus 29-én, csütörtökön kora délután.

Ferenc pápa üzenete az idei teremtésvédelmi imanapra: „A teremtett világgal együtt remélj és cselekedj” – Szent Pál Rómaiaknak írt levelére utal (8,19-25): az apostol ebben elmagyarázza, mit jelent a Lélek szerint élni, és a hit általi üdvösség biztos reményéről ír, ez a hit pedig új élet Krisztusban.