Kattintson a választandó évszámra, majd a hónap nevére

Április 10-én ünnepi szentmise keretében a Katonai Ordinariátus püspökévé szentelték Berta Tibort a budapesti Szent István-bazilikában. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás, érsek; a társszentelők Michael August Blume SVD alessanói címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusa és Varga László kaposvári megyéspüspök voltak.

Zárt ajtók mögött és szigorú létszámkorlátozás mellett ünnepelték Berta Tibor püspökké szentelését és székfoglalását a Szent István-bazilikában. A hívek online közvetítésben követhették a szertartást. A szentelésen együtt ünnepelt Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, és a püspöki testület csaknem valamennyi tagja; a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozásokra tekintettel ezúttal a hívek padsoraiban, egymástól az előírt távolságot tartva foglaltak helyet.

A szentelésen részt vett Berta Tibor 80 éves édesanyja, akinek a szentmise végén a felszentelt püspök fehér rózsacsokrot adott át.

Jelen volt Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boros Péter volt miniszterelnök, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Németh Szilárd miniszterhelyettes, Soltész Miklós államtitkár, Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök.

Alácsi Ervin János alezredes, vezető kiemelt tábori lelkész bevezető köszöntőjében azt emelt ki, Berta Tibor tábornok személyében a Katonai Ordinariátus élére olyan püspök került, „aki közülünk való, aki a sorainkból lép elő, aki személyi állományunkat, életünket, sajátos, dicső történelmi hagyományokkal rendelkező szolgálatunkat, feladatainkat, kötelességinket, képességeinket és igényeinket, bánatainkat és örömeinket, erényeinket és gyöngeségeinket jól ismeri”.

Kifejezte, mennyire sokat jelent ez a katonáknak. „Gondolataink most feléjük is fordulnak, főleg azokat foglaljuk imáinkba, akik külföldi missziókban, a határon, a kórházakban, létfontosságú vállalatok biztosításában teljesítenek szolgálatot” – fogalmazott az alezredes.

A szentelés szertartása előtt a jelölt előterjesztését követően felolvasták a pápai kinevezést; magyarul Alácsi Ervin János ismertette a dokumentumot.


Ferenc püspök, Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiának, Berta Tibornak, a Magyar Katonai Ordinariátus papjának, mindeddig ugyanott általános helynöknek, ugyanazon Ordinariátus megválasztott főpásztorának, üdvözlet és apostoli áldás!

Az emberi nem Megváltója, a mi Urunk, Jézus Krisztus, midőn e világba jött, fölkínálta az örök üdvösség elnyerését azoknak, akik hittek őbenne. Őáltala, ővele és őbenne az Anyaszentegyház, az ő jegyeseként, a püspökök és áldozópapok szolgálata által tisztelettel és dicsőséggel adózik a mindenható Atyaistennek, és tőle kér minden gyermekének kegyelmet és áldást. Hogy erről az isteni szolgálatról megfelelően gondoskodjék, a római pápának mindig alkalmas pásztorokkal kell ellátnia a híveket. Azért most figyelmünket a Magyar Katonai Ordinariátus keresztény híveire irányítjuk, akik tiszteletreméltó testvérünk, Bíró László lemondása után főpásztor nélkül maradtak, és ezt a hivatalt rád kívánjuk bízni, szeretett fiam, aki a lelki életben, tapasztalatban, tudományban, igaz hitben, reményben és szeretetben, valamint a lelkipásztori buzgóságban kitűnsz.

Apostoli hatalmunk teljességével élvén tehát, és miután megfontoltuk a Püspöki Kongregáció véleményét, kinevezünk téged a Magyar Katonai Ordinariátus püspökévé, megadván neked az egyházi törvény szerint ugyanazon hivatallal együtt járó minden jogot és kötelességet. A liturgikus előírások megtartásával a püspökké szentelést Rómán kívül bárhol, bármelyik katolikus püspöktől megkaphatod. Előbb azonban, miként az egyházi törvény előírja, szabályszerűen le kell tenned a hitvallást, és hűséget kell esküdjél nekünk és azoknak, akik e székben követnek majd minket. Végül téged, szeretett fiam, és az egész Magyar Katonai Ordinariátust buzgón a Boldogságos Szűz Mária pártfogásába, valamint Mihály, Rafael és Gábriel főangyalok oltalmába ajánlunk, akiknek közbenjárására minden egyes krisztushívőt ajándékozzon meg az Úr az ő segítségével!

Kelt Rómában, a Lateránnál, február hó 18-án, az Úr 2021. és pápaságunk 8. esztendejében.

Ferenc

A püspökszentelés liturgiája Szentlélek-hívó énekkel kezdődött. A keresztség és bérmálás által istenfiúi méltóságba emelt keresztény lelket, a szentelése által Istennek lefoglalt áldozópapot a püspökszentelésben a Szentlélek sajátos kegyelme teszi Krisztushoz, az új és örök szövetség főpapjához, tanítójához és pásztorához hasonlóvá. Ezért szólítják meg Isten teremtő, éltető, megszentelő és megerősítő Lelkét Rabanus Maurus érsek (776–856) pünkösdi himnuszával, a Veni, Creator Spiritus kezdetű énekkel.

Ezt követte Erdő Péter bíboros szentbeszéde. A homíliát teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban kedves Testvérek!

1. Új tábori püspököt szentelünk húsvét nyolcadában, de az ünnep fénye még mindig a járványveszély fátylán keresztül világít meg minket. Még nem tudjuk szélesre tárni a bazilika kapuit mindenki előtt, aki ma együtt örül velünk, hogy Tibor testvérünk személyében új püspök kap küldetést Krisztus feltámadásának hirdetésére magyar népünk körében.

2. Erről a küldetésről szól a mai evangélium. Azt a parancsot adja Jézus Márk evangéliumának végén (Mk 16,9–15), hogy menjenek el a tanítványok az egész világra, és hirdessék az örömhírt minden teremtménynek (vö. Mk 16,15). Tehát a kereszténység missziós vallás, az Egyház missziós Egyház, és nem hallgathat arról az örömhírről, amit Krisztus feltámadása jelent.

Krisztus maga ígérte meg, hogy a tanítványok munkáját, az örömhír meghirdetését csodák fogják kísérni, tehát ezt a küldetést néha számunkra is meglepő események kísérik.

De tévedés lenne azt gondolni, hogy a mai világban ez már így nem aktuális, hogy hagyjunk mindenkit a szerint az öröklött vallási forma szerint élni, keresni az életében az egyensúlyt és a nyugalmat, amelyhez éppen tartozik. Biztos az, hogy az emberiség a történelem során sok értékes tapasztalatot gyűjtött össze, biztos az, hogy a vallások és a filozófiák világában sok értékes keresésnek a nyomai maradtak fenn, de az is biztos, hogy mindez nem elég, hogy Isten maga szól hozzánk, Ő akarja kinyilatkoztatni a saját szeretetét.

3. Olyan örömhírt közöl velünk, ami minden emberi spekulációt, megfigyelést és mérlegelést felülmúl: Jézus személyében Isten teljes szolidaritást vállalt az emberiséggel, emberré lett, vállalta értünk a nehézségeket, a szegénységet, a szenvedést, a halált, de feltámadt, és megmutatta azt, hogy mi is személy szerint feltámadásra és örök életre kaptunk meghívást. Ez pedig olyan örömhír, amit magától az ember nem találhatna ki, mert Isten fantáziája sokkal nagyszerűbb, mint az emberi képzelőtehetség.

Ezért az örömhírt tovább kell adnunk. Nem azért, mert a saját magunk közösségét akarjuk propagálni vagy hirdetni, itt nem egy emberi vállalkozásról van szó, hanem azért, mert Urunk és Mesterünk, Gazdánk, a Föltámadt Krisztus erre küld minket.

4. De mit jelent mindez a Katonai Ordinariátus keretei között? A véres 20. század után sokakon úrrá lett a keserű érzés, hogy az államok értelmetlen erőszakba és pusztulásba sodorhatják a népeket, hogy talán minden hatalom és minden intézmény és minden tekintély csak elnyomásnak és rossznak a forrása, ezért mindezek olyan formák, amelyeket le kell bontani és el kell felejteni ahhoz, hogy szabadabb és boldogabb legyen az élet.

Az igazság azonban nem ilyen egyszerű. Éppen a béke, a biztonság és a gyengék védelme kívánhatja meg, hogy legyenek az emberi közösségnek olyan eszközei, amelyek gátat szabnak a másokat letipró önzésnek és gyűlöletnek. A II. vatikáni zsinat az Egyház folyamatos hagyományához híven nem enged a minden tartalmi kritériumtól elvonatkoztató, feltétlen pacifizmus kísértésének, hanem leszögezi, hogy a „háború még nincs kiküszöbölve ebből a világból. És amíg a háború veszélye fennáll s nincs illetékes és megfelelő hatalommal ellátott nemzetközi tekintély, addig nem lehet megtagadni a kormányoktól az igazságos védekezés jogát, feltéve, hogy már kimerítették a békés megegyezés minden lehetőségét. Az államok vezetői tehát és mindazok, akik osztoznak velük a közügyekért vállalt felelősségben, kötelesek megvédeni a rájuk bízott népek létérdekeit” – mondja a II. vatikáni zsinat a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori rendelkezésben. Ebből pedig levonja a következtetést, hogy akik katonáskodva szolgálják hazájukat, azoknak úgy kell tekinteniük magukat, mint akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek. Ha ebben a szellemben látják el feladatukat, a béke megszilárdításához járulnak hozzá.

Ezért a katonák és családtagjaik lelkipásztori ellátása Egyházunknak ma is fontos feladata. Olyan küldetés, ami valóban az emberek üdvösségére irányul, képviseli a lelki béke és Isten békéje ügyét. Ezért is köszönettel tartozunk Bíró László püspök úrnak, aki figyelemmel és szeretettel kísérte a katonák és családjaik életét.

5. Szent VI. Pál pápa írta gyönyörűen: „Az Egyház az evangélium hirdetése végett létezik” (Evangelii nuntiandi apostoli buzdítás 14.). Tehát ezt a hirdetést kell nekünk is folytatnunk, ezt az örömhírt kell továbbadnunk kifejezett formában. Beszélni kell Jézusról, és nem hallgatni, mert ezt bízta ránk.

Éljük át ezekben a napokban a húsvét örömét, és éljük át azt is, hogy ha ezt az örömöt másokkal megosztjuk, akkor a legnagyobb ajándékot adjuk nekik, amit embertől vagy ember közvetítésével kaphatnak.

Ezt az örömet és ezt az ajándékot kívánom most felszentelendő Tibor püspök testvérünknek és minden munkatársának.

Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értünk. Ámen

*

A szentbeszéd után a jelölt ígérettételre a főszentelő püspök elé járult, hogy nyilatkozzon arról, vállalja a püspöki hivatallal járó felelősségeket és kötelességeket, Krisztus evangéliumának hirdetését, a hitletétemény megőrzését, és egységében a püspökök testületével építi Krisztus Egyházát.

A Mindenszentek litániájában kérték a szentek közbenjárását az új püspök számára, hogy a szentelés által az Isten teljessé tegye a jót, amit megkezdett, aki az átadottság jeleként a földön arcra borulva imádkozott.

A főszentelő kézrátételével folytatódott a szentelés szertartása. Az Egyház kézrátétel gesztusával fejezi ki valamilyen kegy, áldás, hatalom, hivatal átruházását. A felszentelő ima alatt a segédkező áldozópapok a szentelendő feje fölé tartották az evangéliumos könyvet. Az ima szavai teljesítik be a szentség kiszolgáltatását. A főszentelő fohászához végül csatlakoztak a püspökök.

Az újonnan szentelt ezután a főszentelő elé térdelt, a fej megkenése következett. Ez a gazdag előtörténetű és bibliai alapú gesztus ugyan nem lényegi eleme a szentség rítusának, de nagyban hozzájárul a szertartások emelkedettségéhez, kifejező erejéhez.

Az evangélium szüntelen hirdetése, hűséges megőrzése és változatlan továbbadása az apostolutódok legfőbb feladatai közé tartozik – ezt hivatott jelképezni az evangéliumos könyv szerepeltetése a szentelés liturgiájában, és átadása a megkenés szertartása után.

A főszentelő ezután gyűrűt húzott az új püspök jobbjának gyűrűsujjára. Ahogy a házasság szertartásában a gyűrű a teljes embert követelő elköteleződés, a szeplőtelen hűség jelképe, úgy a püspöki gyűrű Krisztus és az Anyaszentegyház jegyesi kapcsolatának záloga.

A szertartás folytatásában főpapi jelképeket kapta meg az új püspök: az apostoli hatalommal való felruházást megjelenítő a püspöki süveget, a pásztorbot, mint a lelkipásztori küldetés ősi és beszédes jelképét. Az utolsó mozzanat a székfoglalás, mely az új püspök főpapi, tanítói és kormányzói tekintélyének végső szimbóluma, egyszerre idézi meg előttünk a tanítómesterek katedráját és a bírók ítélőszékét.

A szövetségből fakadó összetartozást, a közösségvállalást, a kölcsönös megbecsülést és szeretetet hivatott kifejezni a békecsók. Először a főszentelő, majd a jelenlévő püspökök váltottak jelképes békecsókot az apostolutóddal, mely – a járványhelyzet miatt – meghajlás formájában történt.

Amint az újonnan felszentelt püspök a jelképes békecsókkal közösséget vállalt az őt felszentelő apostolutódokkal és az általuk megjelenített teljes püspöki kollégiummal az ordinariátus papjai fejezték ki engedelmességüket és tiszteletüket.

A szertartás az Eucharisztia liturgiájával folytatódott. Ekkor az újonnan felszentelt püspök átvette a főcelebránsi szerepet a főszentelőtől. A szentmise végén felhangzott a Te Deum, miközben az új püspök két szentelő püspök kíséretében végigvonult a templomon, áldást osztva.

Orbán Viktor köszöntőlevelét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel. A miniszterelnök ezt emelte ki, egy történelme során hite és kultúrája érdekében megannyi harcot megvívott ország életében érthető, hogy egy egyházi személy szentelése katonai tiszteletadással párosul. Egy hadjárat sikeres viseléséhez ugyanis elengedhetetlen a katonák lelkiekben való felvértezettsége, bátorsága, kitartása, mindezek erősítésében nagy szükség van arra, hogy a katonák mellett elkötelezett lelkiatyák is álljanak – írta a miniszterelnök.

Bíró László püspök, emeritus katonai ordinárius levélben köszöntötte Berta Tibort, melyet Alácsi Ervin János olvasott fel. Soraival arra hívta fel a figyelmet, hogy a püspök, mint apostolutód részesül a papság teljességében. „Szolgálatod a jövőben nem pusztán szorgalom és saját akaratú küzdelem. Jelen korunk elvesztette a szent iránti fogékonyságot, püspökké szentelésed sokak számára csak egy esemény, jobb esetben egy szertartás, de neked az örök életre szóló ajándék” – e gondolattal kívánt gyümölcsöző püspöki szolgálatot utódjának Bíró László.

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke a püspöki testület nevében köszöntötte a testület új tagját. „Erőt ad, hogy az Úrban közös értékrendünk és biztos alapunk van, ami embert próbáló szolgálatunkban – a katonai szolgálat különösen is az – nélkülözhetetlen. Kívánjuk mindnyájan, hogy mindig érezd és megoszd ezt az erőt katonatársaiddal, paptestvéreiddel, hogy az Úrban mindnyájan gyümölcsöt tudjanak hozni” – fogalmazott.

Benkő Tibor Magyarország honvédelmi minisztere kifejezte örömét, hogy első alkalommal a tábori lelkészi szolgálat saját papja kerül katolikus püspöki tisztségbe. Berta Tiborral való sokéves személyes ismeretségére hivatkozva úgy fogalmazott, az új püspök számára ez a tisztség is az alázatos szolgálatról szól, melynek célja az ország és az Egyház védelme, biztonsága, szabadságuk feletti őrködés pedig a béke fenntartásának záloga. A miniszter rámutatott: Ma már nem kérdés a tábori lelkészi szolgálat jelentősége. A testi edzettség mellett nélkülözhetetlen a lélek harmóniája, hogy a katona rendkívüli helyzetben ember tudjon maradni. Benkő Tibor méltatta az újonnan szentelt püspök közel 30 éves példaértékű szolgálatát, mely kivívta a katonák tiszteletét és elismerését.

Korom Ferenc vezérezredes a Magyar Honvédség parancsnokaként a teljes személyi állomány nevében gratulált Berta Tibornak. „A püspöki szolgálat újabb misszió a közel 30 éves fáradhatatlan szolgálatban, mely felelősség és lehetőség egyszerre, hiszen szemléletformálásával iránymutató lehet a felnövekvő generáció számára. Idézte Berta Tibor püspöki jelmondatát – Szolgatársak vagyunk az Úrban – mely kifejezi a közös értékek mentén létrejövő hatékony párbeszédet. A lelkek szolgálata és a hon védelme a közös cél, melyért Berta Tibor tettekkel és imádsággal küzd évtizedek óta. Ennek folytatásához ígért támogatást a püspök számára.

Takács Tamás ezredes, lelkészi kar vezetője ugyancsak támogatásáról biztosította Berta Tibort. Azt kívánta, a füzetből, melybe az új püspök folyamatosan jegyzi az ötleteket, minél több terv megvalósulhasson.

Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök köszöntője az ordinariátusban megvalósuló jó együttműködésről szólt. Nyitottságáról, támogatásáról biztosította Berta Tibort. Szent Pált nyomán így fogalmazott: Katonák előtt katonává váltunk, hogy ezen a honvédelmet szolgáló katonák lelkigondozói lelkipásztorai lehessünk.

Berta Tibor beszéde hosszú fohász – köszönet, hálaadás és áldáskérés – volt a szentmisében szolgálattevőkért, jelenlévőkért, a szentmiséhez online kapcsolódókért és azokért, akik révén most itt állhat, valamint mindazokért, akik életének részesei voltak.

„Az oltárra hozom mindazokat, akik életét gondviselésed oltalmába szeretném helyezni: Mindazokat, akik kinyilatkoztatott tanításodat igyekeztek megismertetni és életre váltatni velem. Akik meg tudták mutatni életükben és lelkipásztorkodásukban a téged dicsőítő szolgálat kedves igájának derűs lelkületű hordozását, és akikben mindig útmutató támaszra találtam.”

Fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

Trauttwein Éva/Magyar Kurír