Ferenc pápa tavaly május 23-án ismerte el Bódi Mária Magdolna vértanúságát. A Szentatya húsvéthétfőn bekövetkezett halála miatt az április 26-ra tervezett boldoggá avatás elmaradt. XIV. Leó pápa szeptember 6-ára halasztotta az eseményt, melyen együtt ünnepelt a Magyar Katolikus Egyház, a határon innen és túlról érkezett püspökök, papok, szerzetesek és a hívek serege.
11 órakor megszólalt a Magdi-harang a Szent Mihály-főszékesegyházban, majd a Zeng a harang hívó szóval kezdetű énekünk. Bevonult az asszisztencia, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, férfi szerzeteselöljárók és számos koncelebráló érsek, püspök és pap.
Michael Wallace Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius; Erdő Péter bíboros, prímás; Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, szombathelyi megyéspüspök; Udvardy György veszprémi érsek; Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek; Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita; Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának előző posztulátora; Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az MKPK püspökei; Németh Gábor és Czapkó Mihály, az MKPK titkára és irodaigazgatója, valamint Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök.
A szentmisén együtt ünnepelt Aurelio García Macías püspök, az Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium titkárhelyettese, José Antonio Rodriguez Garcia, a nunciatúra elsőbeosztottja, Zsódi Viktor SchP tartományfőnök, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke, továbbá szerzetesrendek elöljárói: Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát, Vitális Gábor SDB, András Attila SJ, P. Magung Fransiskus Xaverius SVD tartományfőnök, Fazakas Z. Márton OPraem csornai apát, Mihályi Norbert Jeromos OSB tihanyi perjel.
Az ünnepen jelen volt Cristiana Marinelli és Kovács Gergely, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának posztulátorai; Németh Emma SSS, a Női Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke; a női és férfi szerzetesrendek képviselői, valamint a Magyar Katolikus Egyház intézményeinek vezetői.
A boldoggá avatáson részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Porga Gyula, Veszprém polgármestere, továbbá a társadalmi élet, a közélet és a tudományos élet számos képviselője.
Udvardy György köszöntötte a meghívott vendégeket, elmondta: „Isten az, aki ünnepet készít népének”, majd felidézte Magdi ajándékát lelkiatyja számára, az ígéretet, melyet 1944 szilveszterén, néhány hónappal vértanúhalálát megelőzően tett: „Ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz.” Az érsek hozzátette: „A vértanúság az örök életnek a záloga, a vértanúság a remény jele. Az élet egyszeri, megismételhetetlen, de föláldozható. Ebben éljük meg életünk nagyszerűségét.” Mint mondta, a háború borzalmai közepette egy fiatal lány hűséges Krisztusához, fogadalmához, a szentségre törekvéséhez. Erőforrása az ima, az Eucharisztia, a szeretet cselekedeteinek kreatív gyakorlása.
A bűnbánati cselekmény és a Kyrie után Udvardy György a boldoggá avatás kihirdetését kérte a bíborostól. Felidézte, hogy Magdi 1943 nyarán lelkigyakorlaton vett részt, ahol megfogalmazódott benne a vágy a vértanúság és az Istennek áldozott élet iránt, olyan halált kívánt, mely hat az ifjúságra, hogy az Krisztusra találjon. „Anyaszentegyházunk ünnepélyesen kinyilvánítja Bódi Mária Magdolna életszentségét, kettős dicsőségét, a tisztaság és a vértanúság ajándékát” – folytatta az érsek, majd felsorolta a főegyházmegye boldogjait és szentjeit. Megemlítette, hogy kérésében „megjelenik Mindszenty József egykori veszprémi püspök kérése is, hiszen ő volt az, aki a boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát néhány héttel Bódi Mária Magdolna vértanúhalálát követően elrendelte.”
Takáts István általános helynök ezután Bódi Mária Magdolna életét ismertette a hívekkel, aztán Erdő Péter előbb latinul, majd magyarul olvasta fel XIV. Leó pápa apostoli levelét:
Mi, Udvardy György Testvérünk, Veszprémi Metropolita Érsek, továbbá számos Püspöktestvérünk és a hívek sokasága kérésére válaszolva a Szentek Ügyeinek Dikasztériumával történt egyeztetés után Apostoli Tekintélyünknél fogva engedélyt adunk arra, hogy Isten Tiszteletreméltó Szolgálója, Bódi Mária Magdolna világi hívő és vértanú, aki mint bölcs és okos szűz teljesen átadta magát isteni Jegyesének, és az ő szeretetére válaszul saját életét sem félt neki áldozni, ezentúl a Boldog címet viselhesse, és őt minden esztendő október 26. napján, a jog által előírt helyeken és módokon ünnepelni lehessen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen. Kelt Rómában, Szent Péternél, június hónap huszonkilencedik napján, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, az Úr kétezerhuszonötödik, Szentévében, pápaságunk első esztendejében. XIV. Leó pápa
A hívek tapssal fogadták XIV. Leó pápa levelét, eközben leleplezték Bódi Mária Magdolna képét, majd felhangzott Kovács Szilárd Ferenc Christus vincit feldolgozása a kórus és zenekar előadásában.
Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek az oltárnál átadta Bódi Mária Magdolna ereklyéit, melyeket Laposa Norbert balatonfűzfői plébános hozott ünnepélyesen Cristiana Marinellivel és fiatalokkal együtt. Ezekből egyet Erdő Péter bíboros elhelyezett a missziós keresztben.
Udvardy György megköszönte Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását mindazoknak, akik az ügyét készségesen támogatták, mint Mindszenty József püspök, Seregély István egykori egri érsek, Szendi József és Márfi Gyula veszprémi érsekek, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Cristiana Marinelli római posztulátor, Szakács Péter, az egyházmegyei szakasz irányítója, Varga Tibor levéltáros, Oross István, Temesi József atyák, Bódi Mária Magdolna egykori lelkiatyái.
A szentmise a Dicsőség eléneklésével folytatódott. A szentlecke, melyet Sebestyén József, a Veszprémi Érseki Főiskola rektora olvasott fel Szent Pál apostol korintusiakhoz írt második leveléből arra buzdította a híveket, hogy bár szorongattatást, bizonytalanságot, üldöztetést élnek át, törékeny cserépedényként testükben hordozzák Jézus halálát, de Jézus élete is nyilvánvaló bennük. A válaszos zsoltár válasza – „Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak” – felidézte Magdi 1944 szilveszterén írt ígéretét. Az evangélium igéi is ezt visszhangozták, az elhaló búzaszem bőséges termésének ígéretét hallhattuk Szent János könyvéből. A szentbeszédet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta.
A hívek könyörgésében imádkoztak Leó pápáért, a püspökökért és papokért, az egyházközségekért, az ifjúságért és a rászorulókért, és hogy Bódi Mária Magdolna példájára „szembe tudjunk nézni a társadalom igazságtalanságaival, és merjük mindig Isten útját, az igazság és a szeretet útját választani”, az Egyház bátor és cselekvő tagjaiként. A felajánlás alatt felhangzott Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú tiszteletére írt himnusz az Ó, dicsőséges Asszonyság… kezdetű népének dallamára. Az adományokat Magdi unokahúga, Bódi Mária és unokája vitték az oltárhoz. Az áldozás alatt az eucharisztikus himnuszt is együtt énekelték a hívek, majd a Te Deum hálaadása következett.
Udvardy György veszprémi érsek köszönetet mondott Erdő Péternek, a jelen lévő érsekeknek, püspököknek, a papságnak, a szerzeteseknek és az ünneplő híveknek. „A boldoggá avatás az Egyház válasza a reménytelenségre. Reménységünk az üdvösségre szól. A hitünk húsvéti hit.” Megemlékezett a magyar tiszteletre méltókról, akik a boldoggá avatásukra várnak, és a holnapi római szentté avatásról. Végül Erdő Péter bíborosnak és Michael Wallace Banach nunciusnak és székesegyházaiknak ajándékozta Bódi Mária Magdolna egy-egy ereklyéjét.
Erdő Péter a szentmise végén elmondta, Bódi Mária Magdolna tisztelete és emléke örömet, hálát és büszkeséget keltett a szívünkben. Ezt vigyük tovább a környezetünkbe is, egész magyar hívő közösségünkbe. Elhelyezték ereklyéjét a missziós keresztben, mert ő is része annak a nagy emlékezetnek, mely bennünket erősít és összetart. „Kísérjen segítségével örömeinkben és gondjainkban egyaránt!”
A szentmise a pápai és a nemzeti himnusszal, a Boldogasszony anyánk ősi himnuszával és az Isten, hazánkért térdelünk elődbe énekünkkel fejeződött be.
A zenei szolgálatot egy majdnem százfős egyesített ének- és zenekar végezte, melynek része volt a Mendelssohn Kamarazenekar, az Orlando Énekegyüttes, a veszprémi főszékesegyház Szent Mihály kórusa, a veszprémi Regina Mundi-plébánia Schola Regina kórusa és a keszthelyi kármelita bazilika kórusa. A művészeti vezetők Kovács Péter, Vikman Pál, Németh Kristóf, Szamosi Szabolcs voltak. Orgonán közreműködött Kovács Szilárd Ferenc, a pécsi székesegyház orgonaművésze, akinek Werner Alajos Mercedes-mise-átirata is elhangzott.
Fotó: Lambert Attila, Merényi Zita /Magyar Kurír