LEVÉL A GALATÁKNAK

¹Pál, aki nem emberektől, nem ember által apostol, hanem Jézus Krisztus és az Atyaisten által, aki feltámasztotta őt a halottak közül,

Címzés és köszöntés: 1,1-5

²és a velem levő testvérek mindnyájan, Galácia egyházainak.

³Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

⁴Ő feláldozta önmagát bűneinkért, hogy kiragadjon minket a jelen gonosz világból, Istenünknek és Atyánknak akarata szerint.

⁵Legyen neki dicsőség mindörökkön örökké! Ámen.

A levél megírásának oka: 1,6-9

⁶Csodálom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által meghívott, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok,

⁷holott nincsen más, csak olyanok vannak, akik zavarba ejtenek titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát.

⁸De még ha mi, vagy akár az égből egy angyal hirdetne is nektek más evangéliumot, mint amit hirdettünk nektek, kivetett legyen!

⁹Ahogy azelőtt is mondtuk, most megismétlem: Ha valaki más evangéliumot hirdet nektek, mint amit átvettetek, kivetett legyen!

Pál apostoli tisztsége: 1,10-2,10

Pál meghívása

¹⁰Vajon emberek helyeslését akarom most elnyerni, vagy Istenét? Embereknek igyekszem-e tetszeni? Ha még az embereknek igyekeznék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája!

¹¹Tudtotokra adom ugyanis, testvérek, hogy az evangélium, melyet én hirdettem, nem emberi találmány;

¹²mert én nem embertől kaptam vagy tanultam azt, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából.

¹³Hallottátok ugyanis, hogyan viselkedtem egykor a zsidóságban, hogy mód felett üldöztem Isten egyházát, és pusztítottam azt.

¹⁴Felülmúltam a zsidóságban számos kortársamat nemzetemből, nagyobb buzgósággal követve őseim hagyományait.

¹⁵Mikor azonban úgy tetszett Istennek, aki engem anyám méhétől fogvakiválasztott, és kegyelme által meghívott,^{(Iz 49,1)}

¹⁶hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem őt a nemzetek között, egyáltalán nem kértem ki emberek tanácsát,

¹⁷Jeruzsálembe sem mentem föl apostol-elődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba.

¹⁸Három év múlva azután felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig.

¹⁹Mást azonban az apostolok közül nem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét.

²⁰Amit itt írok, íme, Isten előtt mondom, hogy nem hazudom.

²¹Azután Szíria és Kilikia vidékeire mentem.

²²Júdeának Krisztusban lévő egyházai számára személyesen nem is voltam ismert.

²³Csak azt hallották felőlem: »Az, aki minket egykor üldözött, most hirdeti a hitet, amelyet valaha pusztított«,

²⁴és dicsőítették miattam az Istent.