LEVELEK AZ EGYIPTOMI ZSIDÓKNAK: 1,1-2,18

Első levél a templomszentelés ünnepére

1Testvéreiket, az egyiptomi zsidókat üdvözlik, és nekik békességet kívánnak zsidó testvéreik Jeruzsálemben és Júdea földjén!

2Tegyen jót veletek Isten és emlékezzék meg a szövetségéről, amit Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal, hűséges szolgáival kötött!

3Adjon mindnyájatoknak olyan lelkületet, hogy teljes szívvel és készséges lélekkel szolgáljatok neki és teljesítsétek akaratát!

4Nyissa meg szíveteket az ő törvénye és parancsai számára, és szerezzen békességet!

5Hallgassa meg imáitokat, engesztelődjék meg irányotokba, és el ne hagyjon titeket gonosz időben!

6Ezért imádkozunk itt most értetek.

7Demetriosz uralkodásának idejében, a százhatvankilencedik esztendőben mi, zsidók, írtunk már nektek arról a szorongatásról és támadásról, ami azokban az esztendőkben ért minket, amikor Jázon hűtlenné lett a szent földhöz s az országhoz,

8és felégették a kaput, és ártatlan vért ontottak. Mi azonban az Úrhoz könyörögtünk és meghallgatásra találtunk. Erre égő- és ételáldozatot mutattunk be, meggyújtottuk a mécseseket és kitettük a kenyereket.

9Üljétek meg tehát ti is Kiszlev havának sátoros ünnepét!

Második levél a templomszentelés ünnepére

10A száznyolcvannyolcadik esztendőben.
Jeruzsálem és Júdea népe, a nagytanács meg Júdás üdvözlik Arisztobuloszt, Ptolemajosz királynak a felkent papok nemzetségéből való tanítóját, valamint az egyiptomi zsidókat, és jó egészséget kívánnak nekik!

11Isten segítségével nagy veszedelmektől szabadultunk meg, ezért méltóképpen hálát adunk neki, hogy még egy királlyal is harcba szállhatunk.

12Mert Ő űzte ki Perzsiából azokat, akik ellenünk és a szent város ellen harcoltak.

13Amikor ugyanis megszámlálhatatlan seregével Perzsiában volt a fővezér, ott veszett Nánea templomában. Nánea papjai tudniillik orvul cselt vetettek neki.

14Antióchosz ugyanis azzal az ürüggyel, hogy eljegyzi magát az istennővel, bement a templomba barátaival, akik vele voltak, valójában jegyajándék fejében el akarta tulajdonítani a hatalmas kincseket.

15Miután Nánea papjai odakészítették azokat, ő kevés kísérőjével belépett a templom területére. Amint bement, a templomot bezárták,

16kinyitották a templom mennyezetének titkos ajtaját, és kődobásokkal agyonsújtották a fővezért kíséretével együtt. Azután darabokra szabdalták őket, és kidobálták a levágott fejeket.

17Mindezért áldott legyen Isten, aki kiszolgáltatta az istenteleneket!

18Kiszlev hó huszonötödik napján a templom megtisztításának ünnepét üljük. Szükségesnek véltük felhívni figyelmeteket arra, hogy ti is üljétek meg a sátoros ünnepet és a tűz ünnepét, amit akkor rendeltek el, amikor Nehemiás a templom és az oltár felépítése után bemutatta az áldozatokat.

19Amikor ugyanis atyáinkat Perzsiába hurcolták, a papok, akik akkor Isten szolgálatát végezték, titokban tüzet vettek az oltárról és elrejtették azt egy völgyben, amelyben egy mély, kiszáradt kút volt. Ebben úgy eldugták, hogy senki sem ismerte a helyét.

20Amikor aztán sok esztendő elmúltával úgy tetszett Istennek, hogy Perzsia királya hazaengedje Nehemiást, az elküldte az elrejtésnél jelenlévő papok unokáit, hogy kutassák fel a tüzet. Ám ezek – úgy mondták nekünk – nem találtak tüzet, csak zavaros vizet.

21Ő megparancsolta, hogy merítsenek és vigyenek neki belőle. Amikor aztán már oda volt készítve az áldozat, Nehemiás pap megparancsolta, hogy a fát és azt, ami rajta volt, hintsék meg azzal a vízzel.

22Amint ezt megtették, és éppen fölragyogott a nap, amit előbb felhő takart, mindannyiuk álmélkodására nagy tűz lobbant fel.

23S mialatt elégett az áldozat, az egész papság imát mondott. Jonatán rákezdte, a többiek pedig folytatták.

24Nehemiás imája így hangzott: »Úr Isten, mindenek Teremtője! Te félelmetes, hatalmas, igazságos, irgalmas és egyedül jó király!

25Egyedül segítő, egyedül igazságos, mindenható, örök, aki megszabadítod Izraelt minden bajtól! Kiválasztottad atyáinkat és megszentelted őket.

26Fogadd el ezt az áldozatot egész népedért, Izraelért! Óvd meg osztályrészedet és szenteld meg!

27Gyűjtsd egybe szétszórt népünket! Szabadítsd meg azokat, akik a pogányok szolgaságában sínylődnek! Tekints le a lenézettekre és megvetettekre! Hadd tudják meg a pogányok, hogy te vagy a mi Istenünk!

28Azokat, akik erőszakoskodnak velünk, és kevélyen gyalázkodnak, sújtsd le,

29népedet pedig állítsd a te szent helyedre úgy, amint azt Mózes mondta.«

30Ezután zsoltárokat zengtek a papok, míg csak el nem égett az áldozat.

31Amikor aztán elégett az áldozat, megparancsolta Nehemiás, hogy a maradék vizet öntsék nagy kövekre.

32Alighogy ez megtörtént, láng tört elő belőlük, de ezt megemésztette az a tűz, ami az oltárról lobogott fel.

33Amikor aztán nyilvánvalóvá lett ez a dolog, meghallotta a perzsák királya is, hogy azon a helyen, ahol a számkivetésbe vitt papok tüzet rejtettek el, víz bukkant elő, és ezzel Nehemiás meg övéi megszentelték az áldozatokat.

34A király megfontolta és jól kivizsgálta a dolgot, majd a történtek bizonyságául szentnek nyilvánította azt a helyet.

35A vizsgálat megejtése után pedig megajándékozta a papokat sokféle jóval és különböző ajándékokkal, amelyeket saját kezűleg adott át nekik.

36Azt a helyet pedig Neftárnak nevezte el Nehemiás, ami tisztulást jelent. Igen sokan Nefinek is hívják.