A mai világ egyik legégetőbb kérdése a Föld, az emberi környezet állapota: a globális klímaváltozás hatását az emberek testükön érzik.
Teremtésvédelem, környezetvédelem
Az Isten képére teremtett ember felelőssége a világ gondozása, Istentől kapott feladata, hogy megőrizze és fejlessze azt a természetet, amelyet Isten állandó gondoskodásban részesít (vö. Ter 2,15). A kereszténység ezzel a felelősséggel viszonyul a teremtett világhoz. A felebaráti szeretet megjelenési formája az is, ha valaki odafigyel arra a környezetre, amelyben nemcsak ő, hanem testvérei is élnek.
A környezetvédelem sok megállapítását, megoldási javaslatát alátámasztja az evangélium. A világi ökológia például eljut arra a felismerésre, hogy a környezetvédelmi problémák megoldásához önkorlátozásra van szükség; a keresztény ember pedig személyes hívő tapasztalatából kiindulva be tudja mutatni az önkorlátozásnak olyan formáját, amely nemhogy megnyomorítaná az embert, hanem éppen magasabb szintre emelné életminőségét – ez pedig az ősi vallási gyakorlat, a böjt. Ez azt jelenti, hogy korlátokat állítunk fel önmagunknak, nem feltétlenül csak az étkezésben, de a fogyasztásban, a költekezésben vagy akár költséges kedvteléseink terén is.
Felelősségünk a teremtett világért címmel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét adott ki a teremtett világ védelméről.