Válasszon évet, hónapot és napot.
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
Evangélium

Mk 8,11-13

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet.” Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.
Tovább a Szentírás olvasó oldalra
Imádság

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Sokszor mi is jelet kérünk tőled, miközben elfelejtjük, hogy te magad vagy a legnagyobb jel, te vagy az Isten Fia, aki értünk meghalt és feltámadt. Bocsásd meg hitetlenségünket, kételyeinket, és adj nekünk tiszta szívet, amely nem feltételekhez köti a hitet! Segíts, hogy ne vitába szálljunk veled, ne próbára tegyünk téged, hanem bizalommal rád bízzuk magunkat! Taníts meg a csendre, amelyben meghallhatjuk szavadat, és vezess minket, hogy ne látványos csodákban, hanem a mindennapok egyszerűségében ismerjük fel jelenlétedet!
Elmélkedés

Elmélkedés

A farizeusok Jézust próbára akarják tenni. Nem azért kérnek jelet tőle, hogy higgyenek benne, hanem hogy bizonyítsák, nem az, mint akinek mondja magát. Kérésük mögött nem nyitottság, hanem gyanakvás, nem hit, hanem ellenállás húzódik meg. Jézus nem teljesíti kérésüket, mert a hit nem kényszeríthető ki látványos bizonyítékokkal.
„Ez a nemzedék nem kap jelet” – mondja Jézus fájdalommal. Nem a harag, hanem a bánat hangja ez. Hiszen annyi jelet mutatott már: betegek meggyógyultak, a gonosz lelkek távoztak a megszállottakból, a megszaporított kenyérrel sok ezer embert táplált, mégsem nyílt meg mindenki szíve. A jelek önmagukban nem képesek hitet ébreszteni, ha hiányzik a készség Isten titkainak, kegyelmének elfogadására.
Talán mi is sokszor jeleket várunk Istentől. „Uram, ha tényleg szeretsz, mutasd meg most erődet!” Pedig a legnagyobb jel már előttünk van: Jézus keresztje és feltámadása. Aki ebben nem látja meg Isten szeretetét, annak semmilyen égi csoda sem lesz elég.
A hit lényege nem az, hogy Isten igazolja magát, hanem hogy mi nyitott szívvel elfogadjuk őt. Isten nem látványos jelekkel, hanem csendben, a szívünk mélyén szól hozzánk. Ahogy Jézus újra hajóba száll és elmegy, úgy ma is tovább halad, ha csak próbák elé állítjuk őt, de valójában nem hallgatunk rá, nem engedelmeskedünk neki. Ne jelet kérjünk, hanem kérjünk nyitott szívet, mert az a legnagyobb csoda.
(c) Horváth István Sándor
Napi szent