Válasszon évet, hónapot és napot.
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
Napi olvasmányok

Ez 16,1-15.60.63 vagy Ez 16,59-63

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Választott népét eljegyezte magának az Úr, mint ahogy a menyasszonyt szokták.
S még ha népe hűtlenné is lett, az Úr megbocsát neki.

A választott nép sorsáról az Úr ezt a szózatot intézte Ezekielhez: „Emberfia! Szent városomnak, Jeruzsálemnek tárd fel iszonyatos vétkeit.
Így beszélj: Ezt üzeni az Úr, a te Istened: Származásod és születésed szerint Kánaán földjéről való vagy.
Apád amorreus, anyád meg heteus volt.
Születésedkor, azon a napon, amikor világra jöttél, nem vágták el köldökzsinórodat, nem mostak meg vízzel, és nem tisztítottak meg, sóval sem dörzsöltek be, s nem takartak pólyába se.
Senki nem hajolt föléd gyengéden, hogy irántad való szánalomból ezek közül valamit is megtegyen veled.
Már születésed napján utáltak és kitettek a nyílt mezőre.
Elmentem melletted és láttam, hogy véredben vergődsz.
Ezt mondtam neked, amikor véredben feküdtél: »Maradj életben és növekedj, mint a mezők virága.«
Te akkor fejlődésnek indultál, felnőttél, és eljutottál az érettség koráig.
Kebled kifejlődött és a hajzatod dús lett.
De szégyenkeztél, mert nem volt ruhád.
Akkor elmentem melletted és megláttalak.
Elérkezett az időd, a szerelem ideje.
Rád terítettem köntösömet, s befödtem mezítelenségedet. Megesküdtem neked, és szövetséget kötöttem veled – mondja az Úr, az Isten –, és az enyém lettél.
Megmostalak vízzel, megtisztítottalak a rád tapadt vértől és megkentelek olajjal.
Díszes ruhába öltöztettelek, finom bőrből készült sarut húztam lábadra, bisszussal öveztelek és selyembe burkoltalak.
Felékesítettelek ékszerekkel: karkötőt tettem a kezedre, láncot a nyakadra.
Az orrodba karikát, a füledbe függőket tettem, a fejedre meg ragyogó koronát.
Arany és ezüst lett az ékességed, bisszusba, selyembe és pompás ruhába öltöztettelek.
Finom liszt, méz és olaj lett a táplálékod, egyre szebb lettél, és királyi méltóságot nyertél.
Hírnevet szereztél a népek között szépségeddel, mert tökéletes volt ama pompa miatt, amelybe öltöztettelek – mondja az Úr, az Isten.
Ám te elbíztad magad szépséged miatt, kicsapongó lettél, és minden jöttment népnek odaadtad magadat.
Én azonban nem felejtem a szövetséget, amelyet ifjúságod napjaiban veled kötöttem, s ezért új és örök szövetségre lépek majd veled.
Akkor majd emlékezni és szégyenkezni fogsz, és szégyenedben szóhoz se tudsz jutni, mert majd megbocsátom minden gonosztettedet, amelyet csak elkövettél – mondja az Úr, a te Istened.”
Ez az Isten igéje.

Vagy: (Tetszés szerint)

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Az Úr visszaemlékezik a választott néppel kötött szövetségére, és irgalmas szeretettel megújítja azt.
Szent városának, Jeruzsálemnek ezt mondja az Úr, az Isten:
Úgy bánok veled, ahogyan te viselkedtél: semmibe vetted az esküt, és megszegted szövetségemet.
Én azonban nem felejtem a szövetséget, amelyet ifjúságod napjaiban veled kötöttem, és ezért új és örök szövetségre lépek majd veled.
Te meg visszaemlékezel útjaidra, és szégyenkezel, amikor majd veszem nővéreidet és húgaidat, és leányaidul neked adom őket, de nem a veled való szövetség alapján. Megújítom veled a szövetséget, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.
Akkor majd emlékezni és szégyenkezni fogsz, és szégyenedben szóhoz se tudsz jutni, mert majd megbocsátom minden gonosztettedet, amelyet csak elkövettél – mondja az Úr, a te Istened.
Ez az Isten igéje.
Tovább a Szentírás olvasó oldalra

Iz 12,2-3.4bcd.5-6

Válasz: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
1c. vers. – 4 g. tónus.
Előénekes: Íme, Isten az én üdvösségem, * bízom benne, és nem félek.
Mert az Úr az én erősségem és dicsőségem, * ő lett nékem szabadulásom.
Hívek: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
E: Adjatok hálát az Úrnak, * magasztaljátok az ő nevét.
A népek közt hirdessétek tetteit, * emlékezzetek meg arról, hogy Fölséges az ő neve.
H: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
E: Zengjetek dalt az Úrnak, mert csodás dolgokat művelt: * tudja meg az egész világ!
Ujjongjatok és dicséretet mondjatok, Sion lakói, * mert nagy a ti körötökben Izrael szentje.
H: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!Válasz: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
1c. vers. – 4 g. tónus.
Előénekes: Íme, Isten az én üdvösségem, * bízom benne, és nem félek.
Mert az Úr az én erősségem és dicsőségem, * ő lett nékem szabadulásom.
Hívek: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
E: Adjatok hálát az Úrnak, * magasztaljátok az ő nevét.
A népek közt hirdessétek tetteit, * emlékezzetek meg arról, hogy Fölséges az ő neve.
H: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
E: Zengjetek dalt az Úrnak, mert csodás dolgokat művelt: * tudja meg az egész világ!
Ujjongjatok és dicséretet mondjatok, Sion lakói, * mert nagy a ti körötökben Izrael szentje.
H: Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!
Tovább a Szentírás olvasó oldalra

Ez 16,1-15.60.63 vagy Ez 16,59-63

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Választott népét eljegyezte magának az Úr, mint ahogy a menyasszonyt szokták.
S még ha népe hűtlenné is lett, az Úr megbocsát neki.

A választott nép sorsáról az Úr ezt a szózatot intézte Ezekielhez: „Emberfia! Szent városomnak, Jeruzsálemnek tárd fel iszonyatos vétkeit.
Így beszélj: Ezt üzeni az Úr, a te Istened: Származásod és születésed szerint Kánaán földjéről való vagy.
Apád amorreus, anyád meg heteus volt.
Születésedkor, azon a napon, amikor világra jöttél, nem vágták el köldökzsinórodat, nem mostak meg vízzel, és nem tisztítottak meg, sóval sem dörzsöltek be, s nem takartak pólyába se.
Senki nem hajolt föléd gyengéden, hogy irántad való szánalomból ezek közül valamit is megtegyen veled.
Már születésed napján utáltak és kitettek a nyílt mezőre.
Elmentem melletted és láttam, hogy véredben vergődsz.
Ezt mondtam neked, amikor véredben feküdtél: »Maradj életben és növekedj, mint a mezők virága.«
Te akkor fejlődésnek indultál, felnőttél, és eljutottál az érettség koráig.
Kebled kifejlődött és a hajzatod dús lett.
De szégyenkeztél, mert nem volt ruhád.
Akkor elmentem melletted és megláttalak.
Elérkezett az időd, a szerelem ideje.
Rád terítettem köntösömet, s befödtem mezítelenségedet. Megesküdtem neked, és szövetséget kötöttem veled – mondja az Úr, az Isten –, és az enyém lettél.
Megmostalak vízzel, megtisztítottalak a rád tapadt vértől és megkentelek olajjal.
Díszes ruhába öltöztettelek, finom bőrből készült sarut húztam lábadra, bisszussal öveztelek és selyembe burkoltalak.
Felékesítettelek ékszerekkel: karkötőt tettem a kezedre, láncot a nyakadra.
Az orrodba karikát, a füledbe függőket tettem, a fejedre meg ragyogó koronát.
Arany és ezüst lett az ékességed, bisszusba, selyembe és pompás ruhába öltöztettelek.
Finom liszt, méz és olaj lett a táplálékod, egyre szebb lettél, és királyi méltóságot nyertél.
Hírnevet szereztél a népek között szépségeddel, mert tökéletes volt ama pompa miatt, amelybe öltöztettelek – mondja az Úr, az Isten.
Ám te elbíztad magad szépséged miatt, kicsapongó lettél, és minden jöttment népnek odaadtad magadat.
Én azonban nem felejtem a szövetséget, amelyet ifjúságod napjaiban veled kötöttem, s ezért új és örök szövetségre lépek majd veled.
Akkor majd emlékezni és szégyenkezni fogsz, és szégyenedben szóhoz se tudsz jutni, mert majd megbocsátom minden gonosztettedet, amelyet csak elkövettél – mondja az Úr, a te Istened.”
Ez az Isten igéje.

Vagy: (Tetszés szerint)

OLVASMÁNY Ezekiel próféta könyvéből
Az Úr visszaemlékezik a választott néppel kötött szövetségére, és irgalmas szeretettel megújítja azt.
Szent városának, Jeruzsálemnek ezt mondja az Úr, az Isten:
Úgy bánok veled, ahogyan te viselkedtél: semmibe vetted az esküt, és megszegted szövetségemet.
Én azonban nem felejtem a szövetséget, amelyet ifjúságod napjaiban veled kötöttem, és ezért új és örök szövetségre lépek majd veled.
Te meg visszaemlékezel útjaidra, és szégyenkezel, amikor majd veszem nővéreidet és húgaidat, és leányaidul neked adom őket, de nem a veled való szövetség alapján. Megújítom veled a szövetséget, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.
Akkor majd emlékezni és szégyenkezni fogsz, és szégyenedben szóhoz se tudsz jutni, mert majd megbocsátom minden gonosztettedet, amelyet csak elkövettél – mondja az Úr, a te Istened.
Ez az Isten igéje.
Tovább a Szentírás olvasó oldalra
Evangélium

Mt 19,3-12

Egy alkalommal a farizeusok próbára akarták tenni Jézust. Megkérdezték tőle: „Szabad-e a férfinak bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Jézus ezt felelte: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette az embert, és azt mondta: A férfi ezért elhagyja atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek? Így már nem ketten vannak, hanem csak egy test. Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza.” A farizeusok azonban erősködtek: „Miért írta hát elő Mózes, hogy válólevelet kell kiállítani, és úgy kell elbocsátani a feleséget?” Jézus kijelentette: „Mózes a keményszívűségtek miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de kezdetben nem így volt. Mondom nektek: aki elbocsátja feleségét – hacsak nem a paráznasága miatt – és mást vesz el, házasságtörést követ el.” Erre a tanítványok megjegyezték: „Ha így áll a dolog férj és feleség között, akkor nem érdemes megházasodni.” Jézus így válaszolt: „Nem mindenki tudja ezt felfogni, hanem csak az, akinek Isten megadja. Mert van, aki úgy született, hogy alkalmatlan a házasságra, és van, akit az emberek tettek ilyenné, de van, aki a mennyek országáért önként lemond róla. Aki fel tudja fogni, fogja fel!”
Tovább a Szentírás olvasó oldalra
Imádság

Imádság

Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket igazi nagylelkűségre!
Elmélkedés

Elmélkedés

A házasság egyik legfontosabb eleméről, a felbonthatatlanságról olvasunk a mai napon. A témát a farizeusok kérdése vezeti fel: „Szabad-e a férfinak bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Válaszában Jézus a teremtő Isten eredeti szándékára hivatkozik, aki azt akarja, hogy a férfi és a nő szeretetben kötelezze el magát a másik mellett. Kijelentéseit nem alkalomszerűen fogalmazza meg, hanem a Szentírásból, a mózesi törvényekből idéz, amelyet a kérdezők is jól ismernek. Ők mégis ellenvetést fogalmaznak meg Jézus szavai hallatán, sőt ők is a mózesi törvényekre hivatkoznak, amikor megengedettnek nevezik a válást. Eddig tehát egy-egy kijelentés hangzott el mindkét vitapartner részéről, amelyek egyenrangúnak is tekinthetőek, ezt követően azonban Jézus magasabb szintre emeli a vitát. Értékelése szerint egyedül Isten eredeti szándékát kell figyelembe venni a kérdés helyes megválaszolásakor, mert a válást lehetővé tevő előírás csak egy engedmény, amely az emberek keményszívűsége miatt született. Jobb volna azonban, ha mindenki visszatérne ahhoz a gondolathoz, hogy Isten szándéka érvényesüljön a házassággal és annak felbonthatatlanságával kapcsolatban.
Sokan nem a házassággal, hanem más dolgokkal kapcsolatban is könnyen adnak maguknak engedményeket, felmentéseket. Talán jobb volna, ha nem saját elgondolásaink és emberi vélekedésünk, hanem Isten akarata vezérelne minket.
(c) Horváth István Sándor
Napi szent