Válasszon évet, hónapot és napot.
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
Napi olvasmányok

Sir 24,23-31

OLVASMÁNY Sirák fiának könyvéből
Mária reménységünk az életre és minden erényre.
Jó illatot fakasztok én, mint a szőlőtő, és virágaimból pompás, dús gyümölcs terem.
Anyja vagyok én a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a hitnek és a szent reménynek.
Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és erény minden reménye.
Jertek hozzám mind, akik megkívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel.
Mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom a lépes méznél!
Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben.
Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak.
Aki reám hallgat, meg nem szégyenül, akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe.
Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.
Ez az Isten igéje.
Tovább a Szentírás olvasó oldalra

Jud 13,18-19

Válasz: Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért! (SzVU! 287/7. 1 D2 tónus)
Vagy: Alleluja. 1. szám.
Előénekes: Az Úr, a fölséges Isten, * a föld minden asszonyánál jobban megáldott, leányom, téged.
Áldott legyen Isten, az ég és föld alkotója, * aki ellenségeink színe előtt dicsőségessé tett ma téged!
Hívek: Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Vagy: Alleluja,
E: Mert nem szűnik meg dicséreted az emberek ajkán, * akik megemlékeznek az Úr hatalmáról.
Fordítsa ezt Isten örök dicsőségedre, és áldjon meg minden jóval mindörökké, * mivel nem kímélted életedet, amikor megaláztatásban volt részünk.
H: Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Vagy: Alleluja.
E: Megakadályoztad néped pusztulását, * mikor Isten színe előtt az igaz úton jártál.
H: Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!
Vagy: Alleluja.
Tovább a Szentírás olvasó oldalra

Gal 4,4-7

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt leveléből
Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született.
Testvéreim!
Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, alávetette magát a mózesi törvénynek, hogy felszabadítson minket a törvény szolgaságából, és a fogadott fiúságot elnyerjük.
Mivel pedig Isten fiai vagyunk, Isten szívünkbe elküldte Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba! Atyám!”
Nem vagy tehát többé szolga, hanem fiú, és ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.
Ez az Isten igéje.
Tovább a Szentírás olvasó oldalra
Evangélium

Lk 1,26-28

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”
Tovább a Szentírás olvasó oldalra
Imádság

Imádság

Uram, Jézusom! Erősítsd bennem a hitet és a bizalmat, hogy elinduljak az általad javasolt úton, az igazi boldogság útján! Te nem csupán földi boldogságot ígérsz, hanem az örök boldogságra akarsz elvezetni minden embert. Segíts megértenem, hogy benned találhatom meg a boldogság forrását!
Elmélkedés

Elmélkedés

Az angyali üdvözletkor, azaz Jézus születésének hírüladásakor Isten küldötte „kegyelemmel teljesnek” nevezi Máriát. Ez a cím azért illeti meg őt, mert tökéletesen együttműködött az isteni kegyelemmel, nem távolodott el Isten akaratától, hanem engedelmesnek bizonyult. Bűntelen élete elsősorban nem az ő érdeme, hanem Istené, aki elhalmozta őt kegyelmével. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk azt, hogy passzív szereplőként eltűrte, hogy Isten azt tegyen vele, amit akar. Jézus édesanyja emberi akaratát átengedte Istennek, hogy ne a maga erejéből vagy képességeiből történjen vele bármi, hanem Isten kegyelméből.
Mária megérti és elfogadja kiválasztottságát, beleegyezik az isteni akaratba és az Úr alázatos és engedelmes szolgálója lesz. Ez a lelkület teszi őt naggyá. Alaptalan a félelem, hogy Jézus anyja iránti tiszteletünk elhomályosítja Krisztus dicsőségét, hiszen soha nem magára akarja irányítani figyelmünket, hanem Fiára és Fiának üdvözítő tetteire.
A mai napon Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük. Túlzás volna azt mondani, hogy mi, magyarok minden más nemzetnél jobban tiszteljük Szűz Máriát, hiszen más népek vallásos tiszteletében is különleges helyet foglal el a Jézus édesanyja iránti tisztelet. Azt viszont bátran kijelenthetjük, hogy a magyarok Mária-tisztelete egyidős kereszténységünkkel. A keresztény hit terjedésével együtt a Mária-tisztelet is mélyen gyökeret vert népünk lelkében. A Magyarok Nagyasszonya elnevezés azt sugallja, hogy földi hazánk vezetőjének, úrnőjének tartjuk Máriát. Legyen valóban lelkünk vezetője földi életünk során, aki utat mutat nekünk a mennyei haza felé.
(c) Horváth István Sándor
Napi szent

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátrónája

október 8.

1896-ban, az ország fennállásának ezredik évében engedélyezte ezt az ünnepet XIII. Leó pápa (1878-1903) Magyarország számára annak emlékére, hogy Szent István halála előtt az országot a Boldogságos Szűznek ajánlotta. Először október második vasárnapján ülték. Szent X. Piusz pedig október 8-ára tette át.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátronája – Római Magyar Kápolna oltárképeSzűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátrónája – Római Magyar Kápolna oltárképe

Istennek, Jézus Krisztusnak anyja: Magyarország Pátrónája, Védőasszonya. Az ország az Ô ajándéka, de Szent István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is... Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást, az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idősebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, Máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink,... harckiáltásaink (,,a harci Jézus-Mária'', Ady) – és munkakezdő fohászaink róla beszélnek. Egyetemünk, (az alapító) Pázmány Péter szerint, az Ő csarnoka. -- Tisztelői, vallói közt vannak királyaink: Sz István, Sz László, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, II. és III. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia; nagyjaink: Sz Gellért, Hunyadi (ki kardja markolatára a szentolvasót fűzte), Báthory, Esterházyak, Pálffyak, Koháry, Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc.

Buda visszafoglalásakor a vár fokára Szűz Máriás zászlót tűzött az elsőként felkúszó magyar Mária-kongreganista Petneházy Dávid. Az országot hivatalosan felajánlották a Nagyasszonynak 1038-, 1317-, 1693- és 1896-ban. -- Olyan útmutatóink, tanítóink oltották szívünkbe nevét, mint Sz Gellért, Bd Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohászka, Tóth Tihamér, Bangha. A magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándoklataink, a nép áhítata beszél róla.

A nemzet létkérdése: a "lenni vagy nem lenni" felörvénylett előtte mindegyre: a kereszténység fölvételén, mikor István és Gellért emelte magasra Nagyasszonyunk tiszteletét; Muhinál és Mohácsnál és végig dúlásokon, mikor népünk százezreit vitték rabszolgának, hullottak el a hit védelmében... "Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ô megindul hadaival "Istenért és szabadságért", Máriás zászlók alatt vonul, pedig kurucai többsége nem-katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott van, hogy Bécs elvitte a pócsi könnyező Mária-képet, s már nem imádkozhat előtte a magyar. Ezt a kiáltványt a nem-katolikus Ráday Pál szövegezi! A nagyhatalmú Szűzhöz esdekelt gyönge esendő népünk szüntelen: Élet, édesség, reménység. (Mindszenty József 1946. május 25-i Mária-évi beszédéből)

Ilyen 900 éves töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is XIII. Leó pápa, mikor 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulóján, "Magyarok Nagyasszonya" ünnepet rendelt el október 8-ra. Azelőtt augusztus 15-én, "Nagyboldogasszony"-kor ülték (mint neve is jelzi), mert 1038. augusztus 15-én halt meg Sz István, koronáját és országát Isten Anyja, Mária oltalmába ajánlva. Immár ezer év -- és ezer évi fönnmaradásunk - a bizonysága, hogy a Szűzanya ezt elfogadta, vállalta.

Imák a hazáért
 Mindenható, örök Isten! kérlek, őrizd meg kedves magyar hazánkat minden külső és belső veszedelemtől, és a boldogságos, mindenkoron szeplőtelen Szűz Máriának, Magyarország Nagyasszonyának, Szent Péter és Pál apostoloknak, Szent István első apostoli királyunknak és minden szenteidnek könyörgése által adj magyar népednek egyességet és békességet; távolíts el tőlünk minden háborúságot és tévelygést, hogy Anyaszentegyházadnak hite szerint neked mindvégiglen bátorságos szabadsággal szolgáljon. A mi urunk Jézus Krisztus által. Ámen. (Sík: DB, 855)

Emlékezzél meg Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Ámen. (Esterházy Pál imája, Sík: DB 858)

Virrasszunk!
 Mi, a magyar fajnak egyes tagjai, akik egész éltükön keresztül szolgáltuk a nemzetiség és szabadság angyalát és semmi nem törhette meg szent hitünket, hogy egykor bizonyosan kimondhatatlan nemzeti díszre fog virulni a magyarság, mi ne gyengüljünk gyáva panaszra, habár létünk Istene csak áltatás lett volna is.

Álljunk ki -- keblünket kettőztetett erőre lelkesítve -- mindnyájan a gátra és akár volna most utolsó óránk, akár csak most fakadna nemzeti létünk szebb hajnala: ,,virrasszunk!''... ...Valóban virrasztanunk kell!

Virrasszunk pedig azért, nehogy pompás és hízelgő, de csak csábeszmékkel teljes szavakkal a maga legnagyobb kárára a sokaság a józanság útjából elcsábíttassék!

Virrasszunk, nehogy gyengéinek hízelegve, restségének tömjénezve, vérét felizgatva, indulatosságát felhasználva, álpróféták a közelégedetlenség mérgét a közösség közé hintsék!

Virrasszunk, nehogy hetvenkedések és minden érdekek egymás ellen és tűhegyre állítása által tökéletes forrásnak induljon a magyarság, és az egyesség isten-angyala helyett a viszálykodás ármánya üsse fel köztünk tanyáját!

Virrasszunk, nehogy büntetlenül emelhesse fel parancsoló szavát köztünk a felszínes elbizakodás, s gőgjében büntetlenül ne tiporhassa mindazt, mit a szerényebb, de éppen olyan őszinte, sőt tán őszintébb hazafinak keble rejt!

Virrasszunk, nehogy felbőszült garaboncként szilaj erővel ostoroztassanak honunk külön ajkú népei a magyarság megkedveltetésére, hanem annyira becsülje meg a magyar magamagát és másokat s a csinosodás, értelmi súly és jó ízlés annyi bájával fogja magát körül, hogy erkölcsi erővel vonzza magához a honnak különféle felekezeteit!

Virrasszunk végre, nehogy rögtönzés, minden ok nélkül való gyanúsítás, ijesztgetés, és durva erőszak legyenek a megbecsült hazafiság jelei, hanem csak a tűrni tudás, mérséklet, józan tapintat és mély bölcsesség nyerje bérül a polgári érdemkoszorút! (Széchenyi könyörgése, Sík: DB, 853)
forrás: Magvető lista

Bővebben

A szentmise olvasmányai

Sir 24,23-31
Mária reménységünk az életre és minden erényre.

Gal 4,4-7
Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született.

Lk 1,26-38
Isten feltárta örök tervét Mária előtt, hogy őt választotta a Megváltó anyjává.


Tovább a szentekhez