A HARMADIK SIRALOM ALEF

¹Olyan ember vagyok, aki átéltem a nyomorúságot haragjának vesszeje alatt.

²A sötétségbe vitt és vezetett, nem a világosságba.

³Egyedül ellenem emeli föl a kezét újra meg újra, egész nap.

BET

⁴Elsorvasztotta húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.

⁵Körülsáncolt és körülvett engem epével és gyötrelemmel.

⁶A sötétségben adott nekem lakást a rég megholtak között.

GHIMEL

⁷Fallal vett körül, nem mehetek ki, súlyos bilincsbe vert.

⁸Ha kiáltok és könyörgök, kizárja imádságomat.

⁹Faragott kövekkel zárta el utamat, eltorlaszolta ösvényemet.

DALET

¹⁰Mint a lesben álló medve, olyan lett hozzám, vagy mint a rejtekén megbúvó oroszlán.

¹¹Ösvényemet eltérítette és összetépett, borzalommá tett.

¹²Kifeszítette íját és célba vett, nyilainak célpontjává lettem.

HE

¹³Veséimbe vágta a nyilait, tegzének fiait.

¹⁴Nevetség tárgyává lettem egész népem előtt, gúnydalt zengenek rólam egész nap.

¹⁵Keserűséggel tartott jól, és ürömmel részegített meg.

VAU

¹⁶Kaviccsal összetörte fogaimat, hamut adott eledelül.

¹⁷Lelkemnek nem volt békében része, elfelejtettem a boldogságot.

¹⁸És most így szólok: „Elhagyott az erőm, és a reménységem is, amelyet az Úrba vetettem.”

ZAJIN

¹⁹Visszaemlékszem nyomorúságaimra, sok sanyarúságomra: csupa üröm és keserűség.

²⁰Lelkem folyvást ezen töpreng, s már-már összeroskad bennem.

²¹Ezeket fontolgatom szívemben, hogy föléledjen bennem a remény:

CHET

²²Az Úr irgalma nem fogyott el egészen; jósága és kegyelme még nem merült ki.

²³Minden reggel újjáéled, nagy az ő hűsége.

²⁴„Az Úr az én osztályrészem – mondja a lelkem –, ezért hát remélek benne.”

TET

²⁵Akik benne bíznak, azokhoz jó az Úr, a lélekhez, amely őt keresi.

²⁶Jó csendben várni az Úrra, mert ő megszabadít.

²⁷Jó az embernek, ha igát hordoz ifjúságától fogva.

JOD

²⁸Üljön le a magányban és hallgasson, amikor ráteszi az Úr;

²⁹szája érjen le a földig. Talán még van remény.

³⁰Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljen el gyalázattal.

KAF

³¹Mert az Úr nem veti el az embert mindörökre.

³²Mert ha büntet is, újra megkönyörül nagy irgalmában.

³³Mert nem abban leli kedvét, hogy megalázza és nyomorúsággal sújtsa az emberek fiait.

LAMED

³⁴Ha lábbal tiporja valaki az összes foglyot az országban,

³⁵ha az ember jogait megcsorbítják a Magasságbeli színe előtt;

³⁶ha valakit megcsalnak pörében, talán nem látja az Úr?

MEM

³⁷Ki az, aki csak szól és minden létrejön? Ki parancsol, ha nem az Úr?

³⁸Honnét származik a jó is, meg a rossz is, ha nem az Úr szájából?

³⁹Akkor hát miért zúgolódik az ember? Jobban teszi, ha szembefordul vétkeivel.

NUN

⁴⁰Vizsgáljuk meg útjainkat, fontoljuk meg őket, és térjünk vissza az Úrhoz!

⁴¹Emeljük föl szívünket a tenyerünkön Istenhez az égbe:

⁴²Vétkeztünk és lázadoztunk ellened, azért nem bocsátottál meg.

SZÁMECH

⁴³Beburkolóztál haragodba és üldözőbe vettél minket; megöltél könyörtelenül.

⁴⁴Sűrű felhőbe burkolóztál, nehogy áthatoljon rajta imádságunk.

⁴⁵Gyalázat tárgyává tettél minket, a nemzetek söpredékévé.

PE

⁴⁶Kitátotta ellenünk a száját minden ellenségünk.

⁴⁷Rettegés és verem lett az osztályrészünk, pusztulás és romlás.

⁴⁸Patakzik a könny a szememből népem leányának romlása miatt.

AIN

⁴⁹Folyton-folyvást sír a szemem; nincsen nyugalmam,

⁵⁰míg az Úr le nem tekint, és ránk nem néz az égből.

⁵¹Még a szemem is sanyargatja lelkemet, ha látom városom leányait.

CÁDE

⁵²Mint a madárra, úgy vadásztak rám, azok, akik ok nélkül gyűlölnek.

⁵³Verembe taszították életemet, és követ hajigáltak rám.

⁵⁴A víz összecsapott a fejem fölött; így szóltam: „Végem van!”

KOF

⁵⁵Uram, a verem mélyéből nevedet hívtam segítségül.

⁵⁶Meghallottad, amikor így könyörögtem: „Ne zárd be füledet imádságom elől!”

⁵⁷Közel jöttél azon a napon, amikor hívtalak, és így szóltál: „Ne félj!”

RES

⁵⁸Megvédelmezted lelkem ügyét, Uram, megváltottad életemet.

⁵⁹Uram, láttad megaláztatásomat, szolgáltass hát nekem igazságot!

⁶⁰Láttad bosszúálló terveiket, és hogy összeesküdtek ellenem.

SIN

⁶¹Uram, hallottad gyalázkodásukat, és hogy szövetkeztek ellenem;

⁶²amit ellenfeleim suttognak, és amit ellenem forralnak egész nap.

⁶³Akár ülnek, akár állnak: figyeld meg, csak rólam szól gúnydaluk.

TAV

⁶⁴Uram, fizess meg nekik tetteik szerint!

⁶⁵Adj nekik megátalkodott szívet, és legyen rajtuk az átkod!

⁶⁶Üldözd haragodban és irtsd ki őket az ég alól, Uram!

⁶⁷

A HARMADIK SIRALOM ALEF

⁶⁸A sötétségbe vitt és vezetett, nem a világosságba.

⁶⁹Egyedül ellenem emeli föl a kezét újra meg újra, egész nap.

⁷⁰

BET

⁷¹Körülsáncolt és körülvett engem epével és gyötrelemmel.

⁷²A sötétségben adott nekem lakást a rég megholtak között.

⁷³

GHIMEL

⁷⁴Ha kiáltok és könyörgök, kizárja imádságomat.

⁷⁵Faragott kövekkel zárta el utamat, eltorlaszolta ösvényemet.

⁷⁶

DALET

⁷⁷Ösvényemet eltérítette és összetépett, borzalommá tett.

⁷⁸Kifeszítette íját és célba vett, nyilainak célpontjává lettem.

⁷⁹

HE

⁸⁰Nevetség tárgyává lettem egész népem előtt, gúnydalt zengenek rólam egész nap.

⁸¹Keserűséggel tartott jól, és ürömmel részegített meg.

⁸²

VAU

⁸³Lelkemnek nem volt békében része, elfelejtettem a boldogságot.

⁸⁴És most így szólok: „Elhagyott az erőm, és a reménységem is, amelyet az Úrba vetettem.”

⁸⁵

ZAJIN

⁸⁶Lelkem folyvást ezen töpreng, s már-már összeroskad bennem.

⁸⁷Ezeket fontolgatom szívemben, hogy föléledjen bennem a remény:

⁸⁸

CHET

⁸⁹Minden reggel újjáéled, nagy az ő hűsége.

⁹⁰„Az Úr az én osztályrészem – mondja a lelkem –, ezért hát remélek benne.”

⁹¹

TET

⁹²Jó csendben várni az Úrra, mert ő megszabadít.

⁹³Jó az embernek, ha igát hordoz ifjúságától fogva.

⁹⁴

JOD

⁹⁵szája érjen le a földig. Talán még van remény.

⁹⁶Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljen el gyalázattal.

⁹⁷

KAF

⁹⁸Mert ha büntet is, újra megkönyörül nagy irgalmában.

⁹⁹Mert nem abban leli kedvét, hogy megalázza és nyomorúsággal sújtsa az emberek fiait.

¹⁰⁰

LAMED

¹⁰¹ha az ember jogait megcsorbítják a Magasságbeli színe előtt;

¹⁰²ha valakit megcsalnak pörében, talán nem látja az Úr?

¹⁰³

MEM

¹⁰⁴Honnét származik a jó is, meg a rossz is, ha nem az Úr szájából?

¹⁰⁵Akkor hát miért zúgolódik az ember? Jobban teszi, ha szembefordul vétkeivel.

¹⁰⁶

NUN

¹⁰⁷Emeljük föl szívünket a tenyerünkön Istenhez az égbe:

¹⁰⁸Vétkeztünk és lázadoztunk ellened, azért nem bocsátottál meg.

¹⁰⁹

SZÁMECH

¹¹⁰Sűrű felhőbe burkolóztál, nehogy áthatoljon rajta imádságunk.

¹¹¹Gyalázat tárgyává tettél minket, a nemzetek söpredékévé.

¹¹²

PE

¹¹³Rettegés és verem lett az osztályrészünk, pusztulás és romlás.

¹¹⁴Patakzik a könny a szememből népem leányának romlása miatt.

¹¹⁵

AIN

¹¹⁶míg az Úr le nem tekint, és ránk nem néz az égből.

¹¹⁷Még a szemem is sanyargatja lelkemet, ha látom városom leányait.

¹¹⁸

CÁDE

¹¹⁹Verembe taszították életemet, és követ hajigáltak rám.

¹²⁰A víz összecsapott a fejem fölött; így szóltam: „Végem van!”

¹²¹

KOF

¹²²Meghallottad, amikor így könyörögtem: „Ne zárd be füledet imádságom elől!”

¹²³Közel jöttél azon a napon, amikor hívtalak, és így szóltál: „Ne félj!”

¹²⁴

RES

¹²⁵Uram, láttad megaláztatásomat, szolgáltass hát nekem igazságot!

¹²⁶Láttad bosszúálló terveiket, és hogy összeesküdtek ellenem.

¹²⁷

SIN

¹²⁸amit ellenfeleim suttognak, és amit ellenem forralnak egész nap.

¹²⁹Akár ülnek, akár állnak: figyeld meg, csak rólam szól gúnydaluk.

¹³⁰

TAV

¹³¹Adj nekik megátalkodott szívet, és legyen rajtuk az átkod!

¹³²Üldözd haragodban és irtsd ki őket az ég alól, Uram!