A MÁSODIK SIRALOM ALEF
1Ó, mekkora sötétséget borított az Úr haragjában Sion leányára! Az égből a földre vetette Izrael dicsőségét. Nem emlékezett lába zsámolyára haragjának napján.
BET
2Könyörtelenül elpusztította az Úr Jákob minden lakóhelyét; haragjában feldúlta Júda leányának erődeit. A földre sújtotta, s gyalázattal illette az országot és fejedelmeit.
GHIMEL
3Izzó haragjában összezúzta Izrael egész hatalmát. Jobbjának védelmét visszavonta, amikor betört az ellenség. És lángba borította Jákobot, hadd emésszen meg a tűz körös-körül mindent.
DALET
4Kifeszítette íját, mint valami ellenség, feltartotta a jobbját. Ellenségként elpusztított mindent, ami szép és tetsző a szemnek. Sion leányának sátorára rázúdította izzó haragját.
HE
5Olyan lett az Úr, mint az ellenség, elpusztította Izraelt. Lerombolta minden palotáját, romba döntötte erődeit. És Júda leányának megsokasította a siralmat és a jajt.
VAU
6Elpusztította hajlékát, amely kerthez volt hasonló, lerombolta a helyet, ahol egybegyűltünk. Az Úr átengedte a feledésnek Sion ünnepeit és szombatjait. Izzó haragjában elvetette a királyt és a papot.
ZAJIN
7Az Úr elvetette oltárát, megutálta szentélyét. Ellenség kezére adta palotái falát. Olyan kiáltozás hallatszott az Úr házában, mint valami ünnepnapon.
CHET
8Elhatározta az Úr, hogy lerombolja Sion leányának falait. Kifeszítette a mérőzsinórt, s nem vonta vissza a kezét, amíg teljesen el nem pusztította. Gyászba borult a sánc és a kőfal; romokban hever mind a kettő.
TET
9Kapui a földbe süllyedtek; leverte és összetörte zárait. Királya és fejedelmei a pogányok közt vannak, megszűnt a törvény. Prófétái nem kapnak többé látomást az Úrtól.
JOD
10A földön ülnek szótlanul Sion leányának vénei. Hamut szórtak a fejükre, és szőrzsákba öltöztek. Mélyen lehorgasztották a fejüket Jeruzsálem hajadon leányai.
KAF
11Szemem elsorvadt a sírástól, a bensőm megrendült. Megfordult a szívem bennem népem leányának romlása miatt. Mert apró gyerekek és csecsemők pusztulnak el a város terein.
LAMED
12Azt kérdezgették anyjuktól, hogy hol a kenyér és a bor, amikor elpusztultak, mint a sebesültek a város terein, és amikor kilehelték lelküket anyjuk ölében.
MEM
13Mihez hasonlítsalak, mivel vesselek össze, Jeruzsálem leánya? Ki tudna megvigasztalni, Sionnak szűz leánya? Mert nagy, mint a tenger, a fájdalmad. Ki gyógyíthatna meg?
NUN
14Amit prófétáid jövendöltek neked, az csalárdság volt és balgaság. Soha nem tárták fel vétkedet, hogy megtérésre indítsanak. Hamis látomásokkal hitegettek, becsaptak és félrevezettek.
SZAMECH
15Akiknek erre visz az útjuk, összecsapják a kezüket, amikor meglátnak. Felszisszennek, fejüket csóválják Jeruzsálem leánya miatt: „Ezzé lett a szépek szépe, az egész földnek ékessége?”
PE
16Kitárta ellened a száját minden ellenséged. Füttyentenek, fogukat csikorgatják, és ezt mondják: „Felfaltuk! Ez az a nap, amelyre vártunk – megértük, megláttuk.”
AJIN
17Amit elhatározott, azt végbevitte az Úr, teljesítette szavát, amelyet már rég kimondott. Könyörtelenül lerombolt! Ellenségeid ujjonghatnak fölötted, mert eltöltötte őket erővel.
CÁDE
18Kiálts szívből az Úrhoz, zokogj, Sion leánya! Mint a patak, úgy folyjon a könnyed éjjel és nappal! Ne tarts pihenőt, ne szűnjék meg sírni a szemed!
KOF
19Kelj fel, sírj már éjjel, az éjszakai őrváltások kezdetén! Öntsd ki, mint a vizet, szívedet az Úr színe előtt! Emeld föl hozzá kezedet gyermekeid életéért!
RES
20Nézd, Uram, és lásd: Kivel bántál így valaha? Az asszonyok megették kicsinyeiket, gyermekeiket, akiket karjukon hordoztak. És leöldösték a papot és a prófétát az Úr szentélyében.
SIN
21Földön hever az utcán kisgyerek és aggastyán. Szüzeim és ifjaim kard élén hulltak el. Öldököltél haragod napján, könyörtelenül öldököltél.
TAV
22Mint valami ünnepnapra, úgy hívtad meg azokat, akik körülöttem rémületet keltenek. Senki nem menekült meg haragodnak napján, nem maradt életben senki. Akiket karomon hordoztam és fölneveltem, azok az ellenség martalékává lettek.