¹Mint nyárhoz a havazás

és aratáshoz az eső,

éppen úgy nem illik a tisztség

a bolondhoz.

²Mint a felszálló veréb

és az elrepülő fecske,

a meg nem szolgált átok is

a semmibe száll.

³Mint korbács a lónak, szamárnak a zabla,

úgy jár a vessző a balgák hátának.

⁴A dőrének ne felelj balgasága módján,

mert különben hozzá hasonlóvá leszel.

⁵Felelj a dőrének a balgaságára,

mert különben bölcs lesz

a saját szemében.

⁶A maga lábát vágja le,

aki balga útján küld üzenetet.

⁷Mint mikor a sánta felhúzza a lábát,

olyan a bölcs mondás

a bolondok szájában.

⁸Mint aki követ tesz parittyába,

úgy tesz az is, aki balgát tisztelettel övez.

⁹Mint a tövises ág a részeg kezében,

olyan a bölcs mondás

a bolondok szájában.

¹⁰Mint a vadász,

aki minden arra menőt meglő,

olyan az is mind,

aki bolondot fogad fel.

¹¹Amint a kutya visszatér ahhoz,

amit kihányt,

így hajtja a bolond is egyre badarságát.

¹²Ha olyat látsz, aki a saját szemében bölcs,

a bolondnak is több a reménye, mint neki.

¹³A lusta azt mondja: „Oroszlánkölyök van

¹³az úton és oroszlán a terek közepén!”

¹⁴Ahogy az ajtó forog a sarkain,

úgy forog a lusta is a fekvőhelyén.

¹⁵Ha bemártja is a lusta a tálba a kezét,

ahhoz már fáradt, hogy a szájához vigye.

¹⁶Bölcsebb a tohonya a saját szemében,

mint hét más,

aki bölcsen meg tudna felelni.

¹⁷Kóbor kutyát ragad meg farkánál az olyan,

aki más viszályába beleavatkozik.

¹⁸Mint aki őrülten tesz-vesz és lövöldöz

nyilakkal, amelyek gyújtanak és ölnek,

¹⁹úgy tesz az is, aki becsapja embertársát,

aztán meg azt mondja:

„Csak tréfából tettem!”

²⁰Elalszik a tűz, ha nincs több tüzelőfa,

ha nincs rágalmazás, megszűnik a viszály.

²¹A szén parázsnak, a fa tűznek van,

az izgága ember meg,

hogy viszályt szítson.

²²A rágalmazó szava mohón lenyelt étel,

amely behatol a testnek belsejébe.

²³Mint az ezüstmázzal bevont cserépedény,

olyan a gonosz szív, s hozzá a sima ajak.

²⁴Ajkával tetteti magát, aki gyűlölködik,

a bensejében meg álnokságon töpreng.

²⁵Ne bízzál benne, ha hangja barátságos,

mert a szívében hét aljasság lakik.

²⁶Ha a gyűlölet álarc mögé bújik is,

a közösségben kisül gonoszsága.

²⁷Aki (másnak) vermet ás, maga esik bele,

s aki fölhengeríti, legurul a kövön.

²⁸A hazug nyelv gyűlöli az igazságot,

a csalfa száj romlásba dönt.