V. SALAMON MONDÁSAJINAK MÁSODIK GYŰJTEMÉNYE
1Ezek is Salamon mondásai – Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtötték össze őket:
2Istennek a dolgok elrejtése a dicsősége,
a királyoké meg a fölfedésük.
3Az ég magassága, a föld mélysége
és a király szíve kifürkészhetetlen.
4Ha az ezüstből kiveszed a salakot,
akkor egészen tiszta lesz.
5Ha a király közeléből elűzöd a gonoszt,
trónja megszilárdul az igazságosságban.
6Ne tolakodjál a király színe elé,
ne akard a nagyok helyét elfoglalni!
7Jobban jársz, ha hívnak:
„Gyere ide följebb!”,
mint ha elküldenek az előkelőbb elől.
Hogyha meg is látott valamit a szemed,
8ne vidd elsietve a bíróság elé!
Mert aztán végül is mit teszel majd akkor,
ha az embertársad átkozva megcáfol?
9Intézd el peredet embertársaddal,
de közben ne fedd föl másnak a titkait.
10Különben, aki hall, az megszégyenít,
fecsegésedet nem szívhatod vissza.
11Mint az aranyalmák ezüsttányérokon,
éppen olyan a szó, amit jókor mondanak.
12Mint az aranygyűrű,
s mint az arany ékszer,
olyan a bölcs tanító a szófogadó fülnek.
13Mint a hűsítő hó aratás idején,
olyan a hű követ annak, aki küldte,
felüdíti az ura lelkét.
14Tornyosuló felhő és szél eső nélkül
az, aki kérkedik, bár nincsen tehetsége.
15A türelem megenyhíti a fejedelmet,
a szelíd beszéd megtöri a csontot.
16Ha mézet lelsz,
16csak annyit egyél, amennyi jólesik,
különben torkig leszel vele, és kiadod.
17Ritkán tedd lábadat más ember házába,
különben jóllakik veled, és meggyűlöl.
18Mint a harci pöröly,
a kard és a hegyes nyíl,
olyan, aki más ellen hamis vallomást tesz.
19Mint az odvas fog, és mint a roskatag láb,
annyit ér a hűtlen, amikor bajban vagy.
20Mint aki hideg napon leveti ruháját,
mint amikor a sebre ecetet öntenek,
olyan, aki összetört szív előtt nótázik.
21Ha ellenséged éhes, adj neki kenyeret,
hogyha meg szomjas, adjál neki vizet!
22Így izzó parazsat gyűjtesz a fejére,
és majd megfizeti neked az Úr.
23Az északról fújó szél esőt szokott hozni,
a titkon suttogó nyelv
megdöbbent arcokat.
24Jobb a tető szegletében lakni,
mint közös házban
egy házsártos asszonnyal.
25Mint a hűvös víz a kimerült embernek,
olyan a jó hír távoli országból.
26Mint a felkavart kút
és a megromlott forrás,
olyan az igaz,
aki meginog a gonosz előtt.
27Ha mézet eszel, a túl sok abból sem jó.
Ne hagyd, hogy
hízelgő szókkal megfogjanak!
28Mint a lerombolt város,
amelynek nincsen fala,
olyan a férfi önuralom nélkül.