¹Ne dicsekedj a holnapi napoddal, hisz mit szül a nap, nem tudod előre.

²Más dicsérjen, ne a saját szád, idegen valaki, ne a magad ajka!

³Nagy a kő súlya és nehéz a homok, de mind a kettőnél súlyosabb a bosszúság, amit egy bolond okoz.

⁴Szörnyű a dühöngés, féktelen a harag, de ki állhat meg a féltékenység előtt?

⁵A nyilvános korholás többet ér, mint az a szeretet, amelyet eltitkolnak.

⁶Jó szívvel adja a verést, aki szeret, ám az ellenség csókja veszedelmes.

⁷A legjobb mézet is lábbal tapossa a jóllakott, az éhes édesnek érzi a keserűt is.

⁸Mint a kismadár, amely elrepült fészkéről, olyan a menekült távol otthonától.

⁹(Amint) az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek.

¹⁰A magad és az apád barátját ne hagyd el, s ne menj a testvéred házába, ha baj ér. A közeli szomszéd jobb, mint a távoli testvér.

¹¹Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni.

¹²Amikor az okos bajt lát, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.

¹³Vedd el a ruháját! Másért kezeskedett, idegenért – végy tőle zálogot!

¹⁴Aki mást nagy hangon áld már kora reggel, attól úgy veszik, mintha megátkozná.

¹⁵A házsártos asszony olyan, mint a lyukas tető, amely alól elfutsz, ha esik az eső.

¹⁶Aki őrzi, az bizony szelet őriz, és a jobb kezével síkos olajba nyúl.

¹⁷Az egyik vas a másiktól kapja élét, a mások társasága tisztítja az embert.

¹⁸Aki fügefát őriz, eszik gyümölcséből, tisztesség éri azt, aki vigyáz urára.

¹⁹Az egyik arc nem azonos a másikkal, éppen így különböző az emberek szíve is.

²⁰Alvilág és enyészet nem lakik jól soha, ugyanígy nem lakik jól az ember szeme sem.

²¹Ezüstöt olvasztótégelyben olvasztanak, arany olvasztására a kemence szolgál; meg kell vizsgálni a hízelgők beszédét is.

²²Hogyha a bolondot mozsárban megtörnéd, akkor sem hagyná el a balgasága.

²³Vigyázz rá, hogy milyen juhaid külseje, és fordíts gondot a nyájaidra!

²⁴Mert nem marad meg a vagyon örökre, s nem száll a tartalék apáról fiúra.

²⁵Ha már lekaszálták a füvet, a sarjú kihajtott, s hazahozták a hegyekből a szénát,

²⁶akkor tarts bárányokat, hogy legyen ruhád. Bakokat is tarts, hogy földet vásárolhass,

²⁷s legyen sok kecsketejed élelmedül, meg a szolgálóid eltartására.