1Ne dicsekedj a holnapi napoddal,
hisz mit szül a nap,
nem tudod előre.
2Más dicsérjen, ne a saját szád,
idegen valaki, ne a magad ajka!
3Nagy a kő súlya, és nehéz a homok,
de mind a kettőnél súlyosabb a bosszúság,
amit egy bolond okoz.
4Szörnyű a dühöngés, féktelen a harag,
de ki állhat meg a féltékenység előtt?
5A nyilvános korholás többet ér,
mint az a szeretet, amelyet eltitkolnak.
6Jó szívvel adja a verést, aki szeret,
ám az ellenség csókja veszedelmes.
7A legjobb mézet is lábbal tapossa
a jóllakott,
az éhes édesnek érzi a keserűt is.
8Mint a kismadár, amely elrepült fészkéről,
olyan a menekült távol otthonától.
9(Amint) az olaj és tömjénfüst
öröm a szívnek,
a gyengéd barátság vigasz a léleknek.
10A magad és az apád barátját ne hagyd el,
s ne menj a testvéred házába, ha baj ér.
A közeli szomszéd jobb,
mint a távoli testvér.
11Légy bölcs, fiam,
és szerezz örömet szívemnek,
akkor gyalázómnak meg tudok felelni.
12Amikor az okos bajt lát, elrejtőzik,
a balgák továbbmennek,
aztán kárát vallják.
13Vedd el a ruháját! Másért kezeskedett,
idegenért – végy tőle zálogot!
14Aki mást nagy hangon áld
már kora reggel,
attól úgy veszik, mintha megátkozná.
15A házsártos asszony olyan,
mint a lyukas tető,
amely alól elfutsz, ha esik az eső.
16Aki őrzi, az bizony szelet őriz,
és a jobb kezével síkos olajba nyúl.
17Az egyik vas a másiktól kapja élét,
a mások társasága tisztítja az embert.
18Aki fügefát őriz, eszik gyümölcséből,
tisztesség éri azt, aki vigyáz urára.
19Az egyik arc nem azonos a másikkal,
éppen így különböző az emberek szíve is.
20Alvilág és enyészet nem lakik jól soha,
ugyanígy nem lakik jól
az ember szeme sem.
21Ezüstöt olvasztótégelyben olvasztanak,
arany olvasztására a kemence szolgál;
meg kell vizsgálni a hízelgők beszédét is.
22Hogyha a bolondot mozsárban megtörnéd,
akkor sem hagyná el a balgasága.
23Vigyázz rá, hogy milyen juhaid külseje,
és fordíts gondot a nyájaidra!
24Mert nem marad meg a vagyon örökre,
s nem száll a tartalék apáról fiúra.
25Ha már lekaszálták a füvet,
a sarjú kihajtott,
s hazahozták a hegyekből a szénát,
26akkor tarts bárányokat, hogy legyen ruhád.
Bakokat is tarts, hogy földet vásárolhass,
27s legyen sok kecsketejed élelmedül,
meg a szolgálóid eltartására.