¹A jó név többet ér a nagy gazdagságnál, aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet.

²Egymásra talál a szegény és a gazdag, hiszen mind a kettőt az Úr teremtette.

³Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.

⁴Az alázatnak az Úr félelme a gyümölcse, a gazdagság, a dicsőség és az élet.

⁵A hamisság útján horgok és hurkok vannak, távol marad tőlük, aki félti az életét.

⁶Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz.

⁷A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzőnek szolgája lesz a kölcsönkérő.

⁸Aki gazságot vet, az nyomort arat, és őt magát veri haragjának botja.

⁹Áldásban részesül a jóságos tekintetű, mert a kenyérből juttat a szegényeknek.

¹⁰Űzd el a gúnyolódót és elmegy vele a pör is, vége lesz a vitának és a gyalázkodásnak.

¹¹Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja.

¹²Az Úr szeme őrködik a tudás fölött, amit az álnok hirdet, azt meghiúsítja.

¹³A lusta azt mondja: „Oroszlán van odakint, meg talál ölni az utca közepén!”

¹⁴Az idegen asszonynak mély verem a szája, beleesik, akit elátkozott az Úr.

¹⁵Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla.

¹⁶Aki elnyomja a szegényt, csak gyarapítja, és aki a gazdagnak ad, a vesztére teszi.

¹⁷A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket,

¹⁸mert szép volna, ha bensődben megőriznéd, és ha az ajkadon mindig készen állanának.

¹⁹Hogy mindig az Úrba vesd a bizalmadat, ma megtanítalak utadra.

²⁰Nemde, harminc mondást írtam fel számodra, (tele) jótanáccsal és tudománnyal;

²¹hogy az igazságot taníthasd, és megbízható feleletet adj, ha kérdeznek?

²²Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál!

²³Mert az Úr intézi ügyüket, és elveszi azok életét, akik kifosztották őket.

²⁴Mérges emberekkel ne tarts barátságot, és aki forrófejű, azzal ne érintkezz.

²⁵Hátha eltanulod különben útjait, és kelepcét állítasz a saját életednek.

²⁶Ne tarts azokkal, akik kezüket adják, akik adósságért jótállást vállalnak.

²⁷Hogyha semmid sem lesz, amiből fizetnél, még az ágyadat is elviszik alólad.

²⁸Ne told odébb az ősrégi mezsgyét, amelyet atyáid vontak meg.

²⁹Ha olyan férfit látsz, aki fürgén intézi a dolgát, az a királyoknak lesz majd a szolgálatára, nem a kicsiket fogja szolgálni.