1A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja.
2A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója.
3Azt tenni, ami jó és igazságos, sokkal kedvesebb az Úrnak, mint az áldozat.
4A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn.
5A szorgalmas tervei biztos nyereséget szereznek, de a mohónak minden vágya csődbe vezet.
6Kincsnek halmozása hazudozó nyelvvel a halált hajszolóknak szétfoszló kacatja.
7A rosszakat lerántja erőszakos tettük, mert hisz nem hajlandók a helyeset tenni.
8A bűnbe esett ember útja tekervényes, de a tisztának egyenes a tette.
9Jobb a tető szegletében lakni, mint közös házban egy házsártos asszonnyal.
10Gonoszságot áhít a gonosznak lelke, más ember nem talál szemében irgalmat.
11Bűnhődnie kell a gonosznak, hogy bölcs legyen a balga, de a bölcs okul, ha felvilágosítják.
12Az igaz a gonosznak házát kioktatja, amikor a gonoszokat gáncsolja a rosszban.
13Aki bedugja fülét, amikor kér a szegény, maga is kér majd, de nem hallgatják meg.
14A titkos adomány csillapítja a haragot, és a ruhába rejtett ajándék a dühöt.
15Igazságot tenni öröm az igaznak, de nagy ijedelem a gonosztevőknek.
16A belátás útjáról letérő ember a holt lelkek közt fog megpihenni.
17A szórakozni vágyó ember szükséget szenved, nem gazdagszik meg, aki a bort szereti meg az olajat.
18Az igazért a gonosz a váltságdíj, a becsületes helyett az áruló.
19Jobb a sivatagban lakni, mint olyan asszonnyal, aki csak veszekszik és csak zsörtölődik.
20A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli.
21Aki komolyan törekszik az igazságra és jóságra, életet szerez és dicsőséget.
22A bölcs behatol az ellenség városába, s ledönti az erődöt, amiben az bizakodott.
23Aki vigyáz a szájára meg a nyelvére, megmenti életét a szorongatásoktól.
24A gőgös arcátlannak „gúnyolódó” a neve, felfuvalkodottság a tettei rugója.
25A lustát megöli, amihez kedve van, keze ugyanis megtagadja a munkát.
26A gonosz egyre csak áhítozik, az igaz fukarság nélkül adakozik.
27Utálatot kelt a gonosz áldozata, főképp hogyha aljas szándékkal hozza.
28Elpusztul a tanú, ha hazugságot vall, de amit a fültanú mond, az maradandó.
29A gonosz férfi mogorva arcot vág, az igaz egyenes irányt szab útjának.
30Nincs olyan bölcsesség, nincs olyan tudomány, s nincs olyan tanács, amely megáll az Úr színe előtt.
31A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja.