¹A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad.

²Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják.

³Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját összetöröd, mint Midián idejében.

⁴Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tűznek lesz martaléka.

⁵Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.

⁶Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.

⁷Az Úr kimondta Jákobra a szót, és az utol is érte Izraelt:

⁸Az egész nép megérti, Efraim és Szamária lakói. Gőgjükben és szívük kevélységében így beszéltek:

⁹„A téglaépületek leomlottak, majd kockakövekből építjük fel újra. A vadfügefákat kivágták, majd cédrusfákat ültetünk helyükbe.”

¹⁰Ám az Úr felvonultatja e nép ellen az ellenségeit, ellenfeleit fölkelésre szítja;

¹¹kelet felől Arámot, nyugat felől a filiszteusokat, és teli szájjal felfalják Izraelt. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.

¹²De a nép nem tért meg ahhoz, aki lesújtott rá, és nem kereste a Seregek Urát.

¹³Ezért az Úr levágta Izraelről egy nap a fejet és a farkat, a pálmaágat és a nádszálat.

¹⁴[Az előkelők és a tekintélyesek – ezek a fej, a hamis próféták meg a farok.]

¹⁵E nép vezetői tévútra tértek, s akiket vezettek, eltévelyedtek.

¹⁶Ezért nem fogja kímélni az Úr az ifjakat, s nem könyörül meg az árvákon és özvegyeken. Mert valamennyi istentelen és gonosz, és minden száj ostobaságot beszél. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.

¹⁷Mert az istentelenség lángra kapott, mint a tűz, megemészti a bogáncsot és a gazt, felgyújtja a sűrű erdőt, úgyhogy magasra csap fel a füstje.

¹⁸A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, és a nép a tűz martaléka lesz. Senki sem kíméli embertársát,

¹⁹mindenki a másik ember húsát eszi.

²⁰Jobbról szel, de éhen marad, balról harap, mégse lakik jól.

²¹Manassze Efraimot falja, Efraim Manasszét, aztán mindketten Júdának esnek. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.