Izajásnak fia születik.
1Így szólt hozzám az Úr: „Végy magadnak egy táblát, és írd fel rá közönséges írással: Rabolj gyorsan, prédálj hamar!”
2Megbízható tanúkat is választottam magamnak: Urija papot és Zakariást, Barakiás fiát.
3Majd bementem a prófétaasszonyhoz. Fogant és fiút szült. Akkor az Úr azt mondta nekem: „Ezt a nevet add neki: Rabolj gyorsan, prédálj hamar!”
4Mielőtt ugyanis a gyermek megtanulja kimondani: „apám” és „anyám”, Damaszkusz kincsét és Szamária zsákmányát Asszíria királya elé viszik.
Siloe és Eufrátesz
5Aztán újra szólt hozzám az Úr
Siloe és Eufrátesz
és azt mondta:
6Mivel ez a nép megvetette
Siloénak csendesen folydogáló vizeit,
és remeg Recintől meg Remaljahu fiától:
7Azért az Úr felhozza ellenük
a Folyam hatalmas és nagy vizeit:
az asszírok királyát
és annak dicső hatalmát.
Kilép a medréből
s vize kiárad a partjain túl.
8Behatol Júdába és áthömpölyög rajta,
elönti, míg egészen nyakig nem ér.
Kiterjesztett szárnyai betöltik
országod egész szélességét, ó Immánuel.
Az ellenségre váró kudarc
9Vegyétek tudomásul, népek:
Az ellenségre váró kudarc
vereség vár rátok.
Az ellenségre váró kudarc
Hallgassatok ide, ti távoli nemzetek!
Az ellenségre váró kudarc
Csak öltsetek fegyvert! Vereség vár rátok.
Az ellenségre váró kudarc
Csak övezzétek fel magatokat!
Az ellenségre váró kudarc
Vereség vár rátok.
10Hiába szőtök terveket: úgyis meghiúsul.
Hasztalan hoztok határozatot:
nem valósul meg.
Mert velünk az Isten.
Az Úr a botlás köve a hitetleneknek
11Így beszélt hozzám az Úr,
Az Úr a botlás köve a hitetleneknek
amikor keze megragadott,
Az Úr a botlás köve a hitetleneknek
hogy ne járjak azon az úton,
Az Úr a botlás köve a hitetleneknek
amelyet ez a nép követ:
12Ti ne mondjátok összeesküvésnek,
amit ez a nép összeesküvésnek mond.
És amitől fél, attól ne féljetek
és ne remegjetek.
13A Seregek Urát – őt valljátok Szentnek,
csak tőle féljetek, csak tőle remegjetek.
14Ő a szentély, a botlás köve
és a botránkozás sziklája,
Izrael mindkét háza számára,
tőr és háló Jeruzsálem lakóinak.
15Közülük sokan megbotlanak,
sokan elesnek és összezúzzák magukat,
hálóba kerülnek és fogságba esnek.
Izajás intelme tanítványaihoz
16Megőrzöm ezt a tanúbizonyságot,
Izajás intelme tanítványaihoz
tanítványaim szívében lepecsételem
Izajás intelme tanítványaihoz
ezt a kinyilatkoztatást.
17Én az Urat várom,
aki Jákob háza elől elrejti arcát,
csak benne remélek.
18Itt vagyok én és fiaim,
akiket az Úr adott nekem:
mi vagyunk Izraelben
a jelképek és a csodák
a Seregek Urától, aki a Sion hegyén lakik.
19És ha azt mondják nektek az emberek:
„Kérdezzétek meg a halottidézőket
és a jósokat, akik suttognak és motyognak”,
akkor ezt mondjátok:
„Hát nem Istenét kell megkérdeznie
a népnek,
vagy talán a holtaktól kell felvilágosítást
kérni az élők felől?”
20Vissza a tanításhoz és a kinyilatkoztatáshoz!
Aki nem ezt mondja, annak nincs hajnala.
Bolyongás a sötétben
21Csüggedten, éhesen bolyong majd az ilyen,
Bolyongás a sötétben
és éhségében úgy haragra gerjed,
Bolyongás a sötétben
hogy megátkozza magát és Istenét.
Bolyongás a sötétben
Akár fölfelé néz,
22akár a földre szegezi szemét,
mindenütt csak nyomorúságot,
sötétséget talál,
félelmetes homályt s aggasztó éjszakát.
23Hát nem csupa homály ott minden,
ahol aggodalom uralkodik?
Gyermek születik nekünk.
Egykor megalázta az Úr Zebulun földjét és Naftali földjét. De az eljövendő napokban megdicsőíti majd a Tenger útját, a Jordánon túli vidéket, a pogány nemzetek tartományát.