Acház első figyelmeztetése.

¹Júda királyának, Acháznak uralkodása idején, aki Jotamnak, Uzija fiának volt a fia, felvonult Jeruzsálem ellen Arám királya, Razon és Remaljahu fia, Pekach, Izraelnek a királya, hogy ostrom alá fogják, de nem tudták bevenni.

²Hírül vitték ezt Dávid házának s jelentették: „Arám már Efraimban táborozik.” Erre úgy megremegett a király szíve és népének a szíve, mint ahogy megremegnek az erdő fái a széltől.

³De az Úr azt mondta Izajásnak: „Menj el Acházhoz fiaddal, Seár-Jasubbal együtt. Ott találkozhatsz vele a Felső-tó vízvezetékének a végénél, a Kalló-mezőre vezető úton.

⁴És ezt mondd majd neki:

Vigyázz, őrizd meg nyugalmadat és ne félj!

Ne remegjen a szíved

ennek a két fadarabnak

füstölgő zsarátnokától,

⁵és attól, hogy Arám, Efraim

és Remaljahu fia

elvesztésedre szövetkeztek, mondván:

⁶Vonuljunk fel Júda ellen,

hadd reszkessen,

aztán ragadjuk magunkhoz,

és tegyük meg Tabeel fiát királyává.

⁷Ezt mondja az Úr:

Nem következik ez be, és nem így lesz,

⁸hanem Damaszkusz

csak Arám fővárosa marad,

Recin meg Damaszkusz feje.

⁹Szamária csak Efraim fővárosa marad,

Remaljahu fia meg Szamária feje.

⁸Még hatvanöt esztendő,

és Efraimot úgy szétszórják,

hogy nem lesz többé nép.

⁹Bizony, ha nem hisztek,

nem maradtok meg.

Acház második figyelmeztetése. Az Immanuel-jel.

¹⁰Az Úr újra szólt Acházhoz. Azt mondta:

¹¹„Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.”

¹²De Acház így válaszolt: „Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat.”

¹³Erre a próféta azt mondta:

„Halljátok hát, Dávid háza!

Nem elég nektek, hogy próbára teszitek

az emberek türelmét,

még az én Istenem türelmét is

próbára teszitek?

¹⁴Ezért az Úr maga ad nektek jelet:

Íme, a szűz fogan, fiút szül,

és Immánuelnek nevezi el.

¹⁵Vaj és méz lesz a tápláléka,

míg meg nem tanulja elvetni, ami gonosz,

és a jót választani.

¹⁶Mert mielőtt ez a gyermek

¹⁶még megtanulná,

hogy ami gonosz, azt elvesse,

és a jót válassza,

pusztává lesz az az ország,

amelynek két királya

most rettegésben tart.

¹⁷Rád, népedre és atyád házára

olyan napokat hoz majd az Úr,

amilyenek nem voltak,

amióta Efraim elszakadt Júdától,

[csak Asszíria királya (idején)].”

¹⁸Azon a napon az Úr füttyszóval elhívja

majd Egyiptomból,

a Nílus vidékéről a legyeket,

és Asszíria földjéről a méheket.

¹⁹El is jönnek, és megtelepszenek

a meredek völgyekben,

a sziklák hasadékaiban,

minden bozótban és minden legelőn.

²⁰Azon a napon az Úr leborotválja majd

a Folyamon túlról bérelt borotvával,

azaz Asszíria királya által

a fejet és a test szőrét,

sőt a szakállt is elveszi.

²¹Azon a napon mindenki

csak egy fejőstehenet és két juhot tart.

²²És a tej bősége miatt, amit adnak,

vaj és méz lesz mindenkinek a tápláléka,

aki csak életben marad

ebben az országban.

²³Azon a napon minden helyet,

ahol ezer ezüstöt érő ezer szőlőtő állt,

bojtorján ver föl és gaz.

²⁴Nyíllal és íjjal lép be oda az ember,

mert az egész ország

csupa bojtorján s gaz lesz.

²⁵A hegyoldalakra,

amelyeket kapával szoktak megkapálni,

senki sem megy föl,

annyira fél majd a bojtorjántól és a gaztól.

Valamennyi a barmok legelőjévé lesz

és juhok járnak rajta.