Tíruszról és Szidonról

¹Fenyegető jövendölés Tírusz ellen: Jajgassatok, Tarsis hajói, mert váratok elpusztult! Amikor hazatértek Ketim földjéről, akkor tudták meg a hírt.

²Némuljatok el a rémülettől, ti, lakói a partvidéknek, Szidon kereskedői, akiknek hajói bejárták a tengert,

³a határtalan óceán vizeit; akiknek a Nílus termése és a Folyam aratása szolgáltatta jövedelmét, amikor világszerte kereskedett.

⁴Pirulj el, Szidon, mert így szól a tenger: „Nem vajúdtam és nem szültem. Nem voltak fiaim, s nem neveltem föl lányokat.”

⁵Ha majd a hír eljut Egyiptomba, megrendülnek Tírusz sorsa miatt.

⁶Hajózzatok át Tarsisba s jajgassatok, ti, lakói a partvidéknek!

⁷Ez a ti vidám városotok, amelynek eredete az ősidőkbe nyúlik, s amelyet lába messze idegenbe elvitt, hogy ott is megtelepedjék?

⁸Ki határozott így Tírusz felől, amelynek kereskedői fejedelmek voltak, és kalmárai a föld nagyjai közé számítottak?

⁹A Seregek Ura határozott így, hogy megszégyenítse minden dicsőségét s gőgjét, és megalázza a föld minden előkelőjét.

¹⁰Műveld meg földedet, Tarsis leánya, mert a kikötő nem létezik többé.

¹¹Kiterjesztette kezét az Úr a tenger fölé, hogy megdöntse országait. Ő adott parancsot Kánaán ellen, hogy erősségeit lerombolják.

¹²Ő szólt így: Ne örülj tovább, te meggyalázott szűz, Szidon leánya! Hiába kelsz föl, s hajózol át Ketimbe, ott sem lesz nyugalmad.

¹³Nézzétek csak Ketim földjét… Ostromtornyokat építettek ellene, bástyáit lerombolták, s az egész romhalmazzá vált.

¹⁴Jajgassatok, Tarsis hajói, mert váratok elpusztult.

Tírusz leigázása.

¹⁵Azon a napon Tírusz feledésbe merül hetven esztendőre. De egy másik király uralkodása idején, a hetven év elmúltával, Tírusz úgy jár majd, amint a céda éneke mondja:

¹⁶Vedd a citerát, járd körül a várost, te elfelejtett céda nő! Pengesd szépen, énekelj vígan, hogy visszaemlékezzenek rád.

¹⁷A hetven év elmúltával ugyanis az Úr meglátogatja Tíruszt, hiszen az újra nekilát, hogy kicsapongásában a világ minden országával összeadja magát, amely a föld színén van, s így pénzt szerezzen.

¹⁸De nyeresége és keresete adomány lesz, amelyet az Úrnak szentelnek. Nem gyűjtik tehát össze és nem teszik félre, hanem azoké lesz ez a nyereség, akik az Úr színe előtt laknak, hogy jóllakásig egyenek és szép ruhákba öltözzenek.