Jövendölés Damaszkuszról

¹Fenyegető jövendölés

Jövendölés Damaszkuszról

Damaszkusz ellen:

Jövendölés Damaszkuszról

Meglátjátok:

Jövendölés Damaszkuszról

Damaszkusz nem lesz többé város,

Jövendölés Damaszkuszról

hanem romhalmazzá válik.

²Örökre elhagyottak lesznek városai,

és nyájak legelői.

(A nyájak) tanyáznak majd bennük

és nem kergeti el őket senki.

³Vége lesz Efraim erődjének,

és Damaszkusz elveszti az uralmat.

Arám maradéka úgy jár,

mint Izrael fiainak dicsősége.

A Seregek Ura mondja ezt.

⁴Azon a napon megfogyatkozik

Jákob dicsősége,

és eltűnik húsának kövére.

⁵Az lesz vele,

mint amikor az arató összefog

egy maroknyi száron álló gabonát,

és letépi róluk a kalászokat.

Vagy amikor kalászt szed valaki

Refaim völgyében:

⁶Csak itt-ott marad belőle valami.

Vagy amikor leszüretelik az olajfát:

Két vagy három bogyó marad csak

az ágak hegyén,

s négy vagy öt a fa tetején.

A Seregek Ura mondja ezt.

A bálványimádás vége.

⁷Azon a napon az ember majd Teremtőjéhez fordul, és szeme föltekint Izrael Szentjére.

⁸És nem vet többé ügyet az oltárokra, amelyeket keze alkotott. És nem tekint arra, amit ujjai hoztak létre: a szent berkekre és a Nap-oszlopokra.

Adonisz ligetei ellen

⁹Azon a napon városaid

Adonisz ligetei ellen

olyan elhagyottak lesznek,

Adonisz ligetei ellen

mint az amoriták és hivviták városai

Adonisz ligetei ellen

voltak,

Adonisz ligetei ellen

amikor elhagyták őket Izrael fiai előtt.

Adonisz ligetei ellen

Pusztasággá lesznek,

¹⁰mert megfeledkeztél szabadító Istenedről,

és nem gondoltál többé

erősséged Sziklájára.

Mert pompás csemetéket ültetsz,

s idegen hajtásokkal telepíted.

¹¹Ha azon a napon, amelyen elülteted,

megfogamzanak is,

s reggelre virágba borul is ültetésed,

mégis semmivé lesz aratásod

szorongatásod napján,

s romlásod gyógyíthatatlan marad.

A népek áradata

¹²Jaj, zúg a népek áradata,

A népek áradata

úgy zúgnak, mint a tenger szokott zúgni.

A népek áradata

A népek moraja hallik,

A népek áradata

mint a nagy vizek háborgása.

¹³[Hatalmas vizek zúgásához hasonló

a népek morajlása.]

De Ő megfenyíti őket,

erre messze futnak, s úgy elsodródnak,

mint a pelyva a hegyeken a szél előtt,

s a forgatag a vihar előtt.

¹⁴Este meglepi őket a rémület,

s mire felvirrad a reggel, nincsenek többé.

Ez lett a jutalma pusztítóinknak,

ez lett a sorsa fosztogatóinknak.