A VŐLEGÉNY

¹Húgom, mátkám,

A VŐLEGÉNY

máris megyek a kertembe,

A VŐLEGÉNY

szedem a mirhámat balzsamommal együtt;

A VŐLEGÉNY

egyenest a lépből eszem mézemet,

A VŐLEGÉNY

megiszom boromat a tejemmel együtt.

A VŐLEGÉNY

Barátaim, egyetek, igyatok,

A VŐLEGÉNY

ittasodjatok meg, kedveseim!

A NEGYEDIK ÉNEK

A MENYASSZONY

²Aludtam, de szívem ébren volt.

A NEGYEDIK ÉNEK

A MENYASSZONY

Hallga! Szerelmem kopog

A NEGYEDIK ÉNEK

A MENYASSZONY

(és azt mondja):

A VŐLEGÉNY

Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem,

A VŐLEGÉNY

galambom, gyöngyöm!

A VŐLEGÉNY

Mert a fejemet belepte a harmat,

A VŐLEGÉNY

az éjszaka párája a fürtjeimet.

A MENYASSZONY

³Már levetettem a ruhám,

A MENYASSZONY

hogy vegyem fel újra?

A MENYASSZONY

Lábamat megmostam,

A MENYASSZONY

s most beszennyezzem?

⁴Kedvesem benyújtotta kezét a nyíláson,

erre megremegett a bensőm.

⁵Fölkeltem,

hogy (ajtót) nyissak kedvesemnek.

Kezemről, ujjamról mirha csepegett,

rá a zárnak reteszére.

⁶Ajtót nyitottam szerelmemnek,

de már nem volt ott, eltűnt valahova.

Majd elalélt a lelkem, hogy így elszaladt,

kutattam utána, de sehol nem találtam,

kiabáltam is, de nem adott választ.

⁷Az éjjeli őrök találtak meg,

amikor a várost járták.

⁷Ütöttek és véresre vertek,

letépték rólam a leplet, akik a falakat őrzik.

⁸Jeruzsálem lányai, kérlek benneteket,

hogyha rátaláltok az én szerelmemre…

Mit mondjatok neki?

Hogy a szerelembe belebetegedtem.

A KAR

⁹Miért különb kedvesed

A KAR

a többi szerelmesnél,

A KAR

asszonyoknak gyöngye?

A KAR

Miért különb kedvesed

A KAR

a többi szerelmesnél,

A KAR

hogy úgy kérlelsz minket?

A MENYASSZONY

¹⁰Az én szerelmem fehér is, piros is,

A MENYASSZONY

kitetszik ő akár tízezer közül is.

¹¹A feje színarany, a haja datolyafürt,

s mint a holló, fekete.

¹²Szemei, mint a galambok

a medence vizénél:

tejben fürdenek és a tengeren ülnek.

¹³A két arca, akár a balzsamágyak,

amelyek illatos füveket teremnek.

Az ajka liliom, mirha csepeg róla.

¹⁴Kezei aranyhengerek, tarziskővel kirakva.

A teste elefántcsont, tele zafírral.

¹⁵A lába márványoszlop,

s színarany talpon áll.

A termete Libanon, páratlan cédrusfa.

¹⁶A szája mézédes, a lénye elragadó!

Ilyen a kedvesem, ilyen a barátom,

Jeruzsálem lányai!