A VŐLEGÉNY
1De szép vagy, kedvesem,
A VŐLEGÉNY
igen szép vagy!
A VŐLEGÉNY
Szemeid, mint a galambok
A VŐLEGÉNY
a fátyolod mögött.
A VŐLEGÉNY
A hajad, akár a kecskenyáj,
A VŐLEGÉNY
amely leereszkedik Gileád hegyéről.
2Fogaid a megnyírt juhokhoz hasonlók,
amelyek éppen most hagyják el
az úsztatót: mind ikreket ellenek,
és még egyikük sem vesztette el fiát.
3Az ajkad, mint a karmazsinszalag,
a csacsogó szád szeretni való.
A halántékod, akár egy gránátalmagerezd
a fátyolod alatt.
4Dávidnak tornyához hasonlít a nyakad,
amit kőből való bástyák díszítenek;
ezernyi pajzs függ rajta,
megannyi hősi pajzs.
5A két melled, mint a gidák, a gazella ikrei,
amelyek ott legelnek a liliomok közt.
6Míg föl nem támad a nappali szellő,
és az árnyékok útnak nem indulnak,
a mirhahegyen és a tömjéndombon járok.
7Egészen szép vagy, kedvesem,
nincsen rajtad semmi folt.
8Gyere le, mátkám, a Libanonról,
gyere le a Libanonról, ide le!
Amána csúcsáról ereszkedjél alá!
A Szenir és a Hermon ormáról,
8az oroszlánok tanyázóhelyéről,
a párducok hegyéről.
9Megigézted a szívem,
jegyesem, húgocskám,
megigézted a szívem
szemednek egyetlen pillantásával,
s nyakadnak egyetlen láncával.
10Milyen vonzó, húgom,
mátkám, a szerelmed!
Mennyivel édesebb szerelmed a bornál,
keneted illata felülmúl minden balzsamot!
11Ajkadról, jegyesem tiszta méz csurog.
A nyelved alatt tej van és méz.
Ruhádnak illata a Libanon illata.
12Húgom, mátkám akár az elzárt kert,
mint az elzárt kert, a lepecsételt forrás.
13Hajtásaid gránátalmát termő kerthez hasonlók,
(tele mindenféle) pompás gyümölccsel:
14nárdusszal, sáfránnyal, kálmossal, fahéjjal,
mindenféle tömjéntermő fával,
mirhával és aloéval,
a legjobb balzsamokkal.
15A kertnek forrása élő víz kútfeje,
amely a Libanonról csörgedezik alá.
A MENYASSZONY
16Támadj fel, északi szél, siess, déli szél!
A MENYASSZONY
Járd át kertemet, hadd szálljon illata!
A MENYASSZONY
Akkor eljön kedvesem a kertjébe,
A MENYASSZONY
hogy élvezze pompás gyümölcseit!