¹Ez a Melkizedek Sálem királya, a magasságos Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahám elé ment, és megáldotta,

²és akinek Ábrahám tizedet is adott mindenből. Neve egyrészt azt jelenti, „az igazság királya”, másrészt Sálem királya, vagyis „a béke királya”.

³Sem apja, sem anyja, sem nemzetsége, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, és mivel hasonlóvá lett Isten Fiához, pap marad mindörökre.

⁴Nézzétek, milyen nagy ő, akinek Ábrahám, a patriarcha tizedet adott a zsákmányból.

⁵Azoknak, akik Lévi fiai közül kapják a papságot, szintén van parancsuk arra, hogy tizedet szedjenek a Törvény szerint a néptől, azaz testvéreiktől, jóllehet ők is Ábrahám leszármazottai.

⁶De az, aki nem közülük származott, tizedet vett Ábrahámtól, és megáldotta azt, aki az ígéretet kapta.

⁷Vitathatatlan, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.

⁸Ott halandó emberek szednek tizedet, itt pedig az, akiről tanúságunk van, hogy él.

⁹És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedet szedő Lévi is tizedet adott,

¹⁰mert már jelen volt atyja ágyékában, amikor Melkizedekkel találkozott.

¹¹Amennyiben a tökéletesség elérhető lett volna a levita papság által – hiszen a nép ennek alapján kapta a Törvényt –, mi szükség lett volna még arra, hogy egy másik pap jöjjön Melkizedek rendje szerint, azaz nem Áron rendje szerint?

¹²Amikor megváltozik a papság, szükségképpen megváltozik a Törvény is.

¹³Ugyanis akiről itt szó van, egy másik törzshöz tartozik, amelyikből még senki sem szolgált az oltárnál.

¹⁴Hiszen ismeretes, hogy a mi Urunk Júda törzséből származott, de erről a törzsről papokkal kapcsolatban Mózes semmit sem mondott.

¹⁵Mindez még inkább nyilvánvaló, ha egy másik, Melkizedekhez hasonló pap támad,

¹⁶aki nem egy testi parancsolat törvénye szerint lett azzá, hanem a romolhatatlan élet ereje által.

¹⁷Emellett szól ez a tanúságtétel: Te pap vagy örökre, Melkizedek rendje szerint.

¹⁸Tehát a korábbi parancsolat érvényét veszti, mivel hatástalan és hasztalan volt,

¹⁹mert a Törvény semmit sem tett tökéletessé. Másrészt viszont egy jobb reménység kel életre, ami által közelebb kerülünk Istenhez.

²⁰Mindez nem eskü nélkül történt – míg amazok eskü nélkül lettek papokká –,

²¹hanem annak esküje által, aki így szólt hozzá: Megesküdött az Úr, és meg nem bánja; pap vagy te örökre.

²²Ezért ő egy jobb szövetség kezese lett.

²³Azok többen lettek papokká, mert a halál megakadályozta, hogy szolgálatban maradjanak.

²⁴Neki viszont, mivel örökre megmarad, a papsága is örök.

²⁵Ezért örökre üdvözíteni tudja azokat, akik általa járulnak Istenhez, örökké él ugyanis, hogy közbenjárjon értük.

²⁶Valóban ilyen főpap kellett nekünk: szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elkülönített, aki magasabbra jutott az egeknél;

²⁷akinek nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneiért mutasson be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megtette, amikor önmagát feláldozta.

²⁸A Törvény erőtlen embereket tett főpappá, a Törvény utáni eskü szava viszont a Fiút, aki örökre tökéletes.