¹Péter és János fölment a Templomba az imára délután három órára.

²Arra vittek egy születése óta sánta férfit, akit mindennap le szoktak tenni a Templomnak abban a kapujában, amelyet Ékes-kapunak hívtak, hogy alamizsnát kérjen a Templomba menőktől.

³Amikor látta, hogy Péter és János a Templomba igyekszik, alamizsnát kért tőlük.

⁴Péter pedig Jánossal együtt rászegezte a tekintetét, és ezt mondta: „Nézz ránk!” Az rájuk nézett,

⁵remélve, hogy kap tőlük valamit.

⁶Péter ezt mondta: „Ezüstöm és aranyam nincs, de amim van, azt neked adom: a Názáreti Jézus Krisztus nevében kelj föl, és járj!”

⁷És jobb kezénél fogva fölemelte. Azon nyomban erő szállt a lábába és a bokájába.

⁸Talpra ugrott, megállt egyenesen, majd járkálni kezdett. Bement velük a Templomba, jártkelt, ugrándozott, és dicsérte Istent.

⁹Látta az egész nép, amint járkál, és dicséri Istent.

¹⁰Fölismerték, hogy ő az, aki ott szokott ülni alamizsnát kérve a Templom Ékes-kapujában, és félelemmel eltelve csodálkoztak azon, ami vele történt.

¹¹Mivel feltartóztatta Pétert és Jánost, az egész nép megdöbbenve futott össze körülöttük Salamon csarnokába.

¹²Ezt látva Péter így szólt a néphez:
– Izraelita férfiak, mit csodálkoztok ezen? Miért néztek ránk meredten, mintha saját erőnkkel vagy jámborságunkkal értük volna el, hogy ő járjon?

¹³Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok Pilátus színe előtt, pedig ő úgy döntött, hogy szabadon bocsátja.

¹⁴Ti a Szentet és Igazat megtagadtátok, és azt kértétek, hogy egy gyilkost bocsásson nektek szabadon.

¹⁵Az élet fejedelmét megöltétek, de Isten feltámasztotta a halálból. Ennek mi tanúi vagyunk.

¹⁶Az ő nevébe vetett hit révén erősítette meg az ő neve ezt az embert, akit itt láttok és ismertek, és a tőle való hit adta vissza neki teljes egészségét mindnyájatok szeme láttára.

¹⁷Most már tudom, testvérek, hogy nem tudtátok, mit tesztek, akárcsak vezetőitek.

¹⁸De amit Isten előre megmondott minden prófétája által – hogy Messiása szenvedni fog –, azt teljesítette be így.

¹⁹Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek bűneitek;

²⁰hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje, akit Messiásul rendelt nektek, Jézust,

²¹akit az égnek kell befogadnia minden dolog helyreállításának napjáig, amiről Isten öröktől fogva szólt szent prófétái ajka által.

²²Mózes azt mondta: Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr, a ti Istenetek, olyat, mint én. Rá hallgassatok mindenben, amit mond nektek!

²³Mindazt, aki nem hallgat erre a prófétára, ki kell irtani a nép közül.

²⁴Valamennyi próféta – Sámueltől és az utána következőktől fogva –, akik csak szóltak, mind ezekről a napokról jövendöltek.

²⁵Ti fiai vagytok a prófétáknak és a szövetségnek, melyet Isten atyáitokkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: Utódodban nyer áldást a föld minden nemzetsége.

²⁶Isten elsősorban nektek támasztotta fel, és küldte el Szolgáját, aki megáld titeket azzal, hogy mindenkit megtérít a maga gonoszságából.