1Arra a döntésre jutottam tehát, hogy nem megyek hozzátok ismét szomorúan.

2Hiszen ha én elszomorítalak titeket, akkor ki vidámít fel engem? Biztos, hogy nem az, akit én elszomorítok.

3Pontosan azért írtam éppen ezt, hogy amikor megérkezem, ne érjen szomorúság azok miatt, akiknek örülnöm kellett volna. Ugyanis meg vagyok győződve arról, hogy az én örömöm mindnyájatoké.

4Sokat gyötrődve, szorongó szívvel és könnyek között írtam nektek, nem azért, hogy elszomorodjatok, hanem hogy megismerjétek azt a túláradó szeretetet, amely irántatok él bennem.

5Ha pedig valaki szomorúságot okozott, akkor nem csak nekem okozott szomorúságot, hanem – nem akarok túlozni – bizonyos mértékben mindnyájatoknak is.

6Elég az ilyennek az a büntetés, amit a többség mért rá.

7Most viszont inkább bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg, nehogy a túláradó szomorúság elnyelje!

8Ezért kérlek titeket, adjátok jelét nyilvánosan az iránta való szeretetnek!

9Mert pontosan azért írtam, hogy meggyőződjem megbízhatóságotokról: vajon mindenben engedelmesek vagytok-e.

10Akinek pedig megbocsátotok, annak én is. Mert amit én megbocsátottam, amennyiben volt mit megbocsátanom, értetek tettem Krisztus színe előtt,

11hogy rá ne szedjen minket a Sátán. Szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk.

12Amikor Troászba érkeztem Krisztus evangéliumának ügyében, és az Úr kaput nyitott előttem,

13nem volt nyugalma lelkemnek, mert nem találtam Titusz testvéremet. Ezért búcsút vettem tőlük, és elmentem Makedóniába.

14Hála legyen Istennek, aki bennünket Krisztusban legyőzött fogolyként diadalmenetében vezet, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.

15Mert Krisztus Istenhez szálló jó illata vagyunk azoknak, akik üdvözülnek, és azoknak, akik a vesztükbe rohannak, egyaránt:

16ezeknek a halál illata, mely a halálba visz, azoknak az élet illata, mely az életre visz. De ki alkalmas erre?

17Mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik kufárkodnak Isten igéjével, hanem mint akik tiszta szándékkal, Isten küldötteiként Isten színe előtt, Krisztusnak engedelmeskedve szólunk.