¹Az ő napjaiban fölméne Nabukodonozor, a babiloni király, és szolgája lőn Joakim három esztendeig; és ismét pártot üte ellene.

²És rábocsátá az Úr a kaldeusi rablókat és a szíriai rablókat és a moábi rablókat és Ammon fiainak rablóit, Júdára bocsátá őket, hogy azt elpusztítsák az Úr igéje szerint, melyet szolgái, a próféták által szólott vala.

³Ez pedig az Úr igéje által lőn Júda ellen, hogy elvesse őket maga elől Manasszes minden bűneiért, melyeket cselekedett,

⁴és az ártatlan vérért, melyet kiontott; mert megtöltötte vala Jerusalemet az ártatlanok vérével, és e miatt nem akart az Úr megengesztelődni.

⁵Joakim többi dolgai pedig, és mind a miket cselekedett, nem irattak-e meg Júda királyainak krónika-könyvében? És Joakim elaluvék atyáival,

⁶és fia, Joakin lőn király helyette.

⁷És az egyiptomi király többé nem jöve ki földéről; mert a babiloni király elfoglalt vala, Egyiptom patakától Eufrátes folyóvizéig mindent, a mi az egyiptomi királyé volt.

⁸Tizennyolcz esztendős vala Joakin, midőn országlani kezde, és három hónapig országla Jerusalemben; anyja neve Noheszta vala, a jerusalemi Elnátán leánya.

⁹És gonoszat cselekvék az Úr előtt mind azok szerint, a miket atyja cselekedett vala.

¹⁰Az időben fölmenének Nabukodonozor, a babiloni király szolgái Jerusalembe, és a város körűlveteték sánczokkal.

¹¹És Nabukodonozor, a babiloni király is elérkezék szolgáival a városhoz, hogy azt víják.

¹²És kijöve Júda királya, Joakin, a babiloni királyhoz, és anyja és szolgái, fejedelmei és udvari tisztei, és elfogadá őt a babiloni király, országlása nyolczadik esztendejében.

¹³És kihordá onnét az Úr házának minden kincseit, és a királyi ház minden kincseit, és összevagdalá mind az arany edényeket, melyeket Izrael királya, Salamon készített vala az Úr templomában az Úr igéje szerint.

¹⁴És elvivé egész Jerusalemet és minden fejedelmet, és a had minden erőseit, tizezeret, fogságra, és minden mesterembert és vasművest; és senki sem hagyaték meg a föld népe szegényein kivűl.

¹⁵Elvivé Babilonba Joakint is és a király anyját, a király feleségeit és udvari szolgáit; és a föld biráit fogságra vivé Jerusalemből Babilonba,

¹⁶és mind az erős férfiakat, hétezeret, és ezer mesterembert és vasművest, és minden erős hadakozó férfiút, és fogva vivé őket a babiloni király Babilonba.

¹⁷És rendelé helyette Mataniást, atyja öcscsét, és nevezé őt Szedeciásnak.

¹⁸Huszonegy esztendős vala Szedeciás, midőn országlani kezde, és tizenegy esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Amital vala, a lobnai Jeremiás leánya.

¹⁹És gonoszat cselekvék az Úr előtt, mindazok szerint, miket Joakim cselekedett vala.

²⁰Mert az Úr haraguvék Jerusalemre és Júdára, mignem elveté őket színe elől; és Szedeciás elpártola a babiloni királytól.