¹Egy esztendeje vala, hogy Saul országlani kezdett, második esztendőre uralkodván pedig Izraelen,

²választa Saul magának háromezret Izraelből; és valának Saullal kétezeren Makmászban és a Bétel hegyén, ezeren pedig Jonatással Benjamin Gábaájában. A többi népet pedig elbocsátá, kitkit az ő hajlékába.

³És megveré Jonatás a filiszteusok őrseregét, mely Gábaában vala. Mit mikor meghallottak a filiszteusok, Saul harsonát fúvata az egész földön, mondván: Hallják a zsidók!

⁴És az egész Izrael ilyen hírt halla: Megverte Saul a filiszteusok őrseregét, és fölemelkedett Izrael a filiszteusok ellen. Kiálta azért a nép Saul után Galgalában.

⁵És a filiszteusok egybegyűlének harczolni Izrael ellen, harminczezer szekér és hatezer lovag, és a többi népség, mint az igen sok fövény, mely a tenger partján vagyon. És fölmenvén, táborba szállának Makmászban Betávennál napkeletre.

⁶Látván Izrael férfiai, hogy szorúlt állapotban vannak (mert a nép szorongattatott vala), barlangokba búvának és rejtekekbe, kősziklákba és üregekbe és vizvermekbe.

⁷A zsidók pedig átmenének a Jordánon Gád és Gálaád földére. És mikor még Saul Galgalában volt, az egész nép megréműle, mely őt követi vala.

⁸És hét nap várakozék Sámuel akarata szerint; és nem jöve Sámuel Galgalába; és elszélede a nép tőle.

⁹Mondá azért Saul: Hozzatok nekem égő- és békeáldozatot. És égőáldozatot tőn.

¹⁰És mikor elvégezte, bemutatván az égőáldozatot, íme Sámuel jő vala, és Saul kiméne eléje, hogy köszöntse őt.

¹¹És szóla neki Sámuel: Mit míveltél? Felelé Saul: Mivel láttam, hogy a nép oszlik tőlem, és te nem jöttél a határozott napokig, a filiszteusok pedig egybegyűltek vala Makmászban,

¹²mondám: Majd lejőnek rám a filiszteusok Galgalába, és az Úr orczáját meg nem engeszteltem. A szükségtől kényszeríttetvén, égőáldozatot mutaték be.

¹³És Sámuel mondá Saulnak: Esztelenűl cselekedtél, és nem tartottad meg a te Urad Istened parancsait, melyeket parancsolt. Mit ha nem cselekedtél volna, állandóvá teendette az Úr királyságodat Izraelen mindörökké;

¹⁴de semmiképen sem lesz állandó királyságod. Az Úr keresett magának szive szerinti férfiút, és megparancsolta neki az Úr, hogy legyen vezér népe fölött, mivel te nem tartottad meg, a miket parancsolt az Úr.

¹⁵Fölkele pedig Sámuel, és fölméne Galgalából Benjamin Gábaájába. És a többi nép fölméne Saul után ama nép elé, mely a Galgalából Gábaába jövők ellen hadakozik vala Benjamin halmán. És Saul számba vevé a népet, mely vele találtatott vala, mintegy hatszáz férfiút.

¹⁶És Saul és fia, Jonatás, és a velök levő nép Benjamin Gábaájában vala, a filiszteusok pedig megszállottak volt Makmászban.

¹⁷És kiméne zsákmányolni három csoport a filiszteusok táborából: az egyik csoport Efra útja felé Szual földére menvén,

¹⁸a másik pedig Bethoron útjára kelvén, a harmadik pedig a határ útjára térvén, mely Szeboim völgye mellett a puszta felé vagyon.

¹⁹Kovács pedig nem találtatik vala Izrael egész földén; mert teljességgel megtiltották volt a filiszteusok, hogy a zsidók kardot vagy dárdát csináljanak.

²⁰Azért lejár vala egész Izrael a filiszteusokhoz, hogy megélesítse kiki szántóvasát és kapáját, fejszéjét és ásóját.

²¹mert megtompult a szántóvasak és kapák éle, a háromágú villáké és fejszéké; még az ösztökét is hegyesíteni kellett.

²²És mikor eljött a harcz napja, nem találtatott kard és dárda az egész nép kezében, mely Saullal és Jonatással vala, kivéve Sault és fiát, Jonatást.

²³Kijöve pedig a filiszteusok őrserege, hogy átmenjen Makmászba.