Gyűjtés Makedóniában.

Gyűjtés a jeruzsálemi hívők számára

¹Tudtotokra adjuk, testvérek, Isten kegyelmét, amellyel elárasztotta Makedónia egyházait.

²A bajok és a súlyos megpróbáltatások ellenére is, túláradó örömükből és nyomasztó szegénységükből bőséges adakozás fakadt.

³Tanúskodhatom mellettük, hogy erejükhöz mérten, sőt erejükön felül is önként adakoztak.

⁴Kérve kérték tőlünk azt a kegyet, hogy részt vehessenek a szentek megsegítésében.

⁵Minden reményünket fölülmúlva, előbb az Úrnak adták magukat, aztán Isten akaratából nekünk.

A korintusi gyűjtés.

⁶Ezért arra kértük Tituszt, hogy, amint elkezdte, fejezze is be nálatok a jótékonyság művét.

⁷Amint mindenben kitűntök: hitben, szóban, tudásban, minden buzgóságban s az irántunk érzett szeretetben, tűnjetek ki a jótékonyságban is.

⁸Nem parancsképpen mondom ezt, hanem, hogy mások buzgósága által próbára tegyem szeretetetek őszinteségét.

⁹Hiszen ismeritek Urunk Jézus Krisztus jótékonyságát. Ő, a gazdag, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok.

¹⁰Erre nézve tanácsot adok nektek, mert hasznotokra válik. Tavaly óta nemcsak hogy megkezdtétek a gyűjtést, hanem magatokévá is tettétek az ügyet.

¹¹Most tehát gyakorlatban is hajtsátok végre, hogy a készséges akarat, tehetségtekhez mérten, tettben valósuljon meg.

¹²Ha tehát készséges az akarat, jótékonysága attól függ, amije van, nem attól, amije nincs.

¹³Nem úgy, hogy mások megszabaduljanak nyomorúságuktól, ti meg bajba jussatok, hanem egyenlő mérték szerint.

¹⁴Most az ő szükségletüket a ti bőségtek fedezi, hogy majd az ő bőségük a ti szükségteket szolgálja, s meglegyen az egyenlőség.

¹⁵Az Írás is azt mondja: „Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, aki meg keveset, nem szűkölködött.”

Titusznak és társainak ajánlása.

¹⁶Hála legyen Istennek, aki Titusz szívébe ugyanezt a buzgóságot öntötte irántatok,

¹⁷mert elfogadta a fölszólítást, sőt, mivel buzgalma még nagyobb volt, önszántából utazott el hozzátok.

¹⁸Vele küldjük azt a testvért is, akit az evangélium hirdetéséért minden egyházban dicsérnek.

¹⁹De nemcsak dicsérik, hanem kísérőnkül is rendelték az egyházak a jótékonyság művében, amelyet az Úr dicsőségére, saját akaratunkból vállaltunk.

²⁰El akarjuk kerülni, hogy valaki megrágalmazzon a bőséges adomány miatt, amely gondunkra van bízva.

²¹Gondunk van ugyanis a becsületre, nemcsak Isten, hanem az emberek előtt is.

²²Velük küldtük azt a testvérünket is, akinek buzgóságát sokféle dologban gyakran kipróbáltuk, s aki most irántatok való nagy bizalmában még sokkal buzgóbb.

²³Ami Tituszt illeti, ő kísérőm, nálatok pedig munkatársam; ami a testvéreket illeti, ők az egyházak küldöttei, Krisztus dicsősége.

²⁴Mutassátok meg irántuk érzett szereteteteket s bizonyítsátok be az egyházak színe előtt, hogy a veletek való dicsekvésem helytálló.