¹Amikor kifelé ment a Templomból, egyik tanítványa így szólt hozzá:
– Mester, nézd, micsoda kövek és micsoda épületek!

²Jézus ezt mondta neki:
– Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.

³Amikor az Olajfák hegyén ült a Templommal átellenben, maguk között megkérdezte tőle Péter, Jakab, János és András:
–

⁴Mondd meg nekünk, mikor történik ez, és mi lesz annak a jele, hogy mindez beteljesedik?

⁵Jézus így kezdett beszélni hozzájuk:
– Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen titeket!

⁶Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: „Én vagyok!” –, és sokakat megtévesztenek.

⁷Amikor pedig háborúkról hallotok vagy háborúk hírét halljátok, ne rémüldözzetek! Ennek meg kell történnie, de ez még nem a vég.

⁸Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, többfelé földrengések és éhínségek lesznek. Mindez a vajúdás kínjainak a kezdete!

⁹Legyetek óvatosak! Bíróságoknak adnak át titeket, és zsinagógákban vernek meg benneteket; helytartók és királyok elé állítanak énértem, hogy tanúságot tegyetek előttük.

¹⁰Előbb azonban minden nép között hirdetni kell az evangéliumot.

¹¹Amikor pedig elhurcolnak és kiszolgáltatnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem ami abban az órában megadatik nektek, azt mondjátok, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.

¹²Halálra adja majd testvér a testvérét, apa a gyermekét, gyermekek szüleik ellen támadnak, és vesztüket okozzák.

¹³Mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért. De aki mindvégig kitart, az üdvözül.

¹⁴Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot ott állni, ahol nem volna szabad – aki ol vassa, értse meg! –, akkor akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe!

¹⁵Aki a ház tetején van, ne jöjjön le, és ne menjen be, hogy kihozzon valamit a házából;

¹⁶és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elhozza a köpenyét!

¹⁷Jaj a várandós és a szoptatós anyáknak azokban a napokban!

¹⁸Imádkozzatok, hogy ne télen történjék!

¹⁹Azokban a napokban ugyanis olyan nyomorúság lesz, amilyen az Isten által teremtett világ kezdete óta egészen mostanáig nem volt, és nem is lesz.

²⁰Ha az Úr nem rövidítette volna meg azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen halandó sem. A választottak miatt azonban, akiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.

²¹Ha valaki akkor ezt mondja nektek: „Nézd, itt a Messiás!” – vagy: „Nézd, ott van!”, ne higgyétek!

²²Mert hamis messiások és hamis próféták jelennek majd meg. Jeleket és csodákat tesznek, hogy ha lehet, megtévesszék a választottakat.

²³Ti azonban vigyázzatok! Mindent előre megmondtam nektek.

²⁴Azokban a napokban pedig, ama nyomorúság után, a nap elsötétedik, a hold nem fénylik,

²⁵a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek.

²⁶Akkor majd meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel.

²⁷Akkor majd elküldi az angyalokat, és össze fogja gyűjteni választottait a világ négy tájáról, a föld szélétől az ég határáig.

²⁸Értsétek meg a fügefa példázatát! Amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel a nyár.

²⁹Így ti is, amikor meglátjátok, hogy ezek történnek, tudjátok meg, hogy közel van Ő, az ajtó előtt!

³⁰Bizony, mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy.

³¹Az ég és a föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el.

³²Azt a napot viszont vagy azt az órát senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, hanem csak az Atya.

³³Vigyázzatok, legyetek éberek! Nem tudjátok ugyanis, mikor jön el az az idő!

³⁴Mint az idegen országba utazó ember: amikor elhagyta házát, átadta szolgáinak a hatalmat, és kijelölte mindenkinek a maga feladatát, s az ajtóőrnek megparancsolta, hogy virrasszon.

³⁵Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura! Este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel?

³⁶Nehogy, amikor hirtelen megjön, alva találjon benneteket!

³⁷Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: virrasszatok!