1Kezdődik Jézus Krisztus [Isten Fia] evangéliuma,
2amint meg van írva Izajás próféta könyvében: Íme, elküldöm előtted követem, aki elkészíti majd utadat.
3Kiáltónak hangja a pusztában: „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!”
4Megjelent Keresztelő János a pusztában, és hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára.
5Ment hozzá Júdea egész vidéke és a jeruzsálemiek is mind, és – amikor megvallották bűneiket – megkeresztelte őket a Jordán folyóban.
6János teveszőr ruhát és a derekán bőrövet viselt, sáskát evett meg vadmézet.
7Ezt hirdette: „Utánam jön, aki erősebb nálam, és arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam.
8Én vízzel keresztellek meg titeket, ő viszont Szentlélekkel fog megkeresztelni benneteket.”
9Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.
10És rögtön, amikor kiemelkedett a vízből, látta, hogy felhasad a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb.
11És a mennyből hang jött:
„Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik.”
12A Lélek pedig azonnal a pusztába kényszerítette.
13Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.
14Miután Jánost fogságba vetették, Jézus Galileába ment hirdetvén Isten evangéliumát:
15„Itt a pillanat!* Közel van az Isten országa! Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!”**
16Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe. Halászok voltak ugyanis.
17Így szólt hozzájuk Jézus: „Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek benneteket!”
18Erre azonnal otthagyták a hálókat, és követték.
19Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét, amint a hálóikat javítgatták a bárkában.
20Azonnal meghívta őket. Azok pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt a hajóban hagyva utánamentek.
21Ezután bementek Kafarnaumba.
Szombaton azonnal a zsinagógába ment, és tanított.
22Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az írástudók.
23Éppen ott volt a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállott ember, aki így kiáltott:
24Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!
25Jézus ráparancsolt:
25– Némulj el, és menj ki belőle!
26A tisztátalan lélek pedig összevissza rángatta azt az embert, és hangos kiáltással kiment belőle.
27Mindnyájan annyira megdöbbentek, hogy ezt kérdezgették egymástól:
– Hát ez meg mi? Új tanítás, hatalommal teli! Ráparancsol a tisztátalan lelkekre, és azok engedelmeskednek neki!
28És azonnal elterjedt a híre mindenfelé, Galilea egész területén.
29Mihelyt kimentek a zsinagógából, elmentek Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András házába.
30Simon anyósa lázasan feküdt. És rögtön szóltak neki felőle.
31Odament, megfogta a kezét, és talpra állította. A láz elhagyta, és szolgált nekik.
32Estefelé, amikor lement a nap, odavittek hozzá minden beteget és megszállottat.
33Az egész város összegyűlt az ajtó előtt.
34Sok, különféle betegségben sínylődőt meggyógyított, sok ördögöt is kiűzött, de nem engedte beszélni az ördögöket; azok ugyanis felismerték.
35Nagyon korán, a hajnali szürkület előtt felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.
36Simon és a vele levők azonban a nyomába eredtek,
37és megtalálták. Így szóltak hozzá:
– Mindenki téged keres!
38Ő pedig ezt mondta nekik:
– Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert ezért jöttem!
39És elment Galilea-szerte a zsinagógákba, hirdette az igét, és kiűzte az ördögöket.
40Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve [és térdre borulva] így szólt hozzá:
– Ha akarod, meg tudsz tisztítani.
41Megszánta, kinyújtotta a kezét, és megérintette. Ezt mondta neki:
– Akarom, tisztulj meg!
42És azonnal eltűnt róla a lepra, és megtisztult.
43Jézus erélyesen rászólt, s azonnal elküldte.
44Ezt mondta neki:
– Vigyázz, senkinek semmit el ne mondj, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért – bizonyítékul számukra –, amit Mózes rendelt!
45De az elment, és elkezdte fennhangon hirdetni és híresztelni az esetet, úgyhogy nem mehetett többé nyíltan a városokba, hanem kint, lakatlan helyeken tartózkodott, és oda mentek hozzá mindenfelől.