8. ZSOLTÁR. A TEREMTŐ DICSÉRETE

¹(A karvezetőnek, Gát szerint – Dávid zsoltára.)

²Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved! Dicsőséged az egekig magasztalja

³a gyermekek és a kicsinyek ajka. Védőbástyát emeltél elleneid ellen, hogy elhallgattasd az ellenszegülőt és a lázadót.

⁴Bámulom az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál.

⁵Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá?

⁶Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad.

⁷Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél:

⁸minden juhot és barmot, a mezők vadjait,

⁹az ég madarait s a tenger halait, mindent, ami a tengerek ösvényén kering,

9–10. ZSOLTÁR

¹⁰Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved!