37 (36). ZSOLTÁR. AZ IGAZ ÉS A BŰNÖS SORSA

¹(Dávidtól.) Ne haragudj azokra, akik rosszat tesznek, ne irigyeld a gonosztevőket,

²mert mint a fű, hamar elhervadnak, és elszáradnak, mint a zöldellő növény.

³Remélj az Úrban és tedd a jót, akkor megmaradsz földeden és biztonságban élsz.

⁴Az Úrban leld örömed, s ő betölti szíved vágyait.

⁵Ajánld utadat az Úrnak, remélj benne, s ő irányít majd.

⁶Becsületed felragyogtatja, mint a napot, igazságodat, mint a fényes nappalt.

⁷Nyugodj meg az Úrban és remélj benne! Ne haragudj arra, kinek siker kíséri útját, az emberre, aki gonoszságot művel,

⁸hogy elpusztítsa a szegényt és a gyengét.

⁹Hagyd el a haragot és ne méltatlankodj, föl ne gerjedj, nehogy te vétkezzél!

¹⁰Nézd, a gonoszok eltűnnek, de akik az Úrban bíznak, birtokolják a földet.

¹¹Egy kis idő még, s a gonosz nincs többé, keresed helyét, és sehol sem találod.

¹²A szelídek ellenben uralják a földet, és élvezik a béke teljességét.

¹³Az istentelen ártó tervet sző az igaz ellen, csikorgatja ellene a fogát.

¹⁴Az Úr azonban kineveti őt, mert látja már, amint napja kél.

¹⁵A bűnösök kardot rántanak s íjat feszítenek, hogy elpusztítsák azt, aki egyenes úton jár.

¹⁶A Zsolt 37,14c vers áthelyezve ide: Zsolt 37,7b (12103700702)

¹⁷De kardjuk saját szívükbe hatol, s nyilaikat széttördelik.

¹⁸Jobb a kevés, amit az igaz bír, mint a bűnös nagy gazdagsága.

¹⁹Mert a bűnös karja eltörik, ám az igazat az Úr támogatja.

²⁰Az igazak életére gondja van az Úrnak, örökségük megmarad örökre.

²¹A csapás napjaiban nem vallanak szégyent, éhínségben táplálékhoz jutnak.

²²Ám a gonoszoknak el kell pusztulniuk, az Úr ellenségei, mint a mezők virága, elhervadnak, s eltűnnek, akár a füst.

²³Az istentelen kölcsönkér s nem adja meg, a jó megértéssel telve ajándékoz.

²⁴Akiket megáld az Úr, birtokolják a földet, s akiket megátkoz, azok megsemmisülnek.

²⁵Az Úr biztosítja az ember lépteit, akinek útjában tetszését leli.

²⁶Ha megbotlik is, de nem esik el, mert az Úr megfogja kezét.

²⁷Fiatal voltam, most öreg vagyok, de sohase láttam, hogy elhagyott lett az igaz vagy hogy gyermekei kenyeret koldultak.

²⁸Ő mindig megértő és kész kölcsönadni, ezért gyermekei áldásban részesülnek.

²⁹Hagyd el a rosszat és tedd a jót, akkor megmaradsz mindörökre.

³⁰Mert az Úr az igazságosságot szereti és nem hagyja el soha szentjeit. Az álnokok örökre megsemmisülnek, a gonoszok nemzetsége elpusztul.

³¹Ám az igazak birtokolják a földet, és ott laknak mindörökre.

³²Az igaznak szája bölcsességet szól, nyelve azt hirdeti, ami helyes.

³³Istennek törvényét a szívében hordozza, ezért lépései nem ingadozók.

³⁴A gonosz leselkedik az igazra, s annak elvesztésén fáradozik.

³⁵De az Úr nem adja kezére, s nem találja bűnösnek, ha majd ítélőszéke elé áll.

³⁶Bízzál az Úrban és kövesd az útját,

³⁷ő megőriz a gonosztól s ő felemel, hogy tiéd legyen a föld, és elégtétellel lásd a gonosz pusztulását.

³⁸Láttam a bűnöst: büszkén fennhéjázott, mint a Libanon cédrusa, fenn hordta a fejét.

³⁹Ám, amikor újra arra jártam, nem volt többé, kerestem, de sehol sem találtam.

⁴⁰Nézd az ártatlant, tekints az igazra, a békesség emberének új nemzedéke támad!

⁴¹A bűnösök ellenben elpusztulnak, a gonoszok hada elenyészik.

⁴²Az igazaknak az Úr ad szabadulást, ő a védelmük a szükség idején.

⁴³Segítőjük az Úr és szabadítójuk, és fenntartja éltüket, mivel nála keresnek menedéket.

⁴⁴A Zsolt 37,40b vers áthelyezve ide: Zsolt 37,34b (12103703402)

⁴⁵

37 (36). ZSOLTÁR. AZ IGAZ ÉS A BŰNÖS SORSA

⁴⁶mert mint a fű, hamar elhervadnak, és elszáradnak, mint a zöldellő növény.

⁴⁷Remélj az Úrban és tedd a jót, akkor megmaradsz földeden és biztonságban élsz.

⁴⁸Az Úrban leld örömed, s ő betölti szíved vágyait.

⁴⁹Ajánld utadat az Úrnak, remélj benne, s ő irányít majd.

⁵⁰Becsületed felragyogtatja, mint a napot, igazságodat, mint a fényes nappalt.

⁵¹Nyugodj meg az Úrban és remélj benne! Ne haragudj arra, kinek siker kíséri útját, az emberre, aki gonoszságot művel, hogy elpusztítsa a szegényt és a gyengét.

⁵²Hagyd el a haragot és ne méltatlankodj, föl ne gerjedj, nehogy te vétkezzél!

⁵³Nézd, a gonoszok eltűnnek, de akik az Úrban bíznak, birtokolják a földet.

⁵⁴Egy kis idő még, s a gonosz nincs többé, keresed helyét, és sehol sem találod.

⁵⁵A szelídek ellenben uralják a földet, és élvezik a béke teljességét.

⁵⁶Az istentelen ártó tervet sző az igaz ellen, csikorgatja ellene a fogát.

⁵⁷Az Úr azonban kineveti őt, mert látja már, amint napja kél.

⁵⁸A bűnösök kardot rántanak s íjat feszítenek, hogy elpusztítsák azt, aki egyenes úton jár.

⁵⁹De kardjuk saját szívükbe hatol, s nyilaikat széttördelik.

⁶⁰Jobb a kevés, amit az igaz bír, mint a bűnös nagy gazdagsága.

⁶¹Mert a bűnös karja eltörik, ám az igazat az Úr támogatja.

⁶²Az igazak életére gondja van az Úrnak, örökségük megmarad örökre.

⁶³A csapás napjaiban nem vallanak szégyent, éhínségben táplálékhoz jutnak.

⁶⁴Ám a gonoszoknak el kell pusztulniuk, az Úr ellenségei, mint a mezők virága, elhervadnak, s eltűnnek, akár a füst.

⁶⁵Az istentelen kölcsönkér s nem adja meg, a jó megértéssel telve ajándékoz.

⁶⁶Akiket megáld az Úr, birtokolják a földet, s akiket megátkoz, azok megsemmisülnek.

⁶⁷Az Úr biztosítja az ember lépteit, akinek útjában tetszését leli.

⁶⁸Ha megbotlik is, de nem esik el, mert az Úr megfogja kezét.

⁶⁹Fiatal voltam, most öreg vagyok, de sohase láttam, hogy elhagyott lett az igaz vagy hogy gyermekei kenyeret koldultak.

⁷⁰Ő mindig megértő és kész kölcsönadni, ezért gyermekei áldásban részesülnek.

⁷¹Hagyd el a rosszat és tedd a jót, akkor megmaradsz mindörökre.

⁷²Mert az Úr az igazságosságot szereti és nem hagyja el soha szentjeit. Az álnokok örökre megsemmisülnek, a gonoszok nemzetsége elpusztul.

⁷³Ám az igazak birtokolják a földet, és ott laknak mindörökre.

⁷⁴Az igaznak szája bölcsességet szól, nyelve azt hirdeti, ami helyes.

⁷⁵Istennek törvényét a szívében hordozza, ezért lépései nem ingadozók.

⁷⁶A gonosz leselkedik az igazra, s annak elvesztésén fáradozik.

⁷⁷De az Úr nem adja kezére, s nem találja bűnösnek, ha majd ítélőszéke elé áll.

⁷⁸Bízzál az Úrban és kövesd az útját, ő megőriz a gonosztól s ő felemel, hogy tiéd legyen a föld, és elégtétellel lásd a gonosz pusztulását.

⁷⁹Láttam a bűnöst: büszkén fennhéjázott, mint a Libanon cédrusa, fenn hordta a fejét.

⁸⁰Ám, amikor újra arra jártam, nem volt többé, kerestem, de sehol sem találtam.

⁸¹Nézd az ártatlant, tekints az igazra, a békesség emberének új nemzedéke támad!

⁸²A bűnösök ellenben elpusztulnak, a gonoszok hada elenyészik.

⁸³Az igazaknak az Úr ad szabadulást, ő a védelmük a szükség idején.

⁸⁴Segítőjük az Úr és szabadítójuk, és fenntartja éltüket, mivel nála keresnek menedéket.