¹A szívben meghányni-vetni –

ez az emberek dolga,

de a felelet az Úrtól jön a nyelvre.

²A férfi útja tiszta a maga szemében,

ám a lelket az Úr veti latra.

³Bízd az Úrra, ami tennivalód akad,

akkor a terveid valósággá válnak.

⁴Az Úr mindent a maga céljára teremtett,

magát a gonoszt is, a balsors napjára.

⁵Utálat az Úrnak minden gőgös ember,

kezemet adom rá: nem marad büntetlen!

⁶Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt,

s az Úr félelme távol tart a rossztól.

⁷Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt,

ellenségeit is kibékíti vele.

⁸Jobb az igazságos úton szerzett kevés,

mint a nagy haszon becstelenség árán.

⁹A szív megtervezi az embernek az útját,

de a lépéseit az Úr irányítja.

¹⁰Ami a király ajkát elhagyja,

az az Isten szava,

amikor igazságot szolgáltat, nem téved.

¹¹A mérleg és serpenyője az Úrra tartozik,

a tarsolyban minden súly az ő műve.

¹²Utálat a királyok előtt

az igaztalan cselekedet,

mert az igazságosság a trónja szilárdsága.

¹³Az igazságos ajak tetszik a királynak,

azt szereti, aki egyenesen beszél.

¹⁴A király haragja a halál hírnöke,

de a bölcs férfiú lecsillapítja.

¹⁵Ha a királynak ragyog az arca,

életet jelent,

a kegye olyan, mint a tavaszi esőfelhő.

¹⁶Bölcsességet szerezni jobb, mint aranyat,

okosságra szert tenni többet ér az ezüstnél.

¹⁷A rossznak kerülése az igazak útja,

¹⁷aki vigyáz az útjára, az megtartja életét.

¹⁸Összeomlás előtt kevélység a hírnök,

felfuvalkodottság jár a bukás előtt.

¹⁹Jobb a szerényekkel alázatban élni,

mint a gőgösökkel zsákmányon osztozni.

²⁰Jól megy a sora annak,

aki hallgat az intő szóra,

jó sora van annak, aki az Úrban bízik!

²¹Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják,

a kellemes beszéd megtoldja a tudást.

²²A tudás élet forrása birtokosának,

a balgák büntetése meg balgaság.

²³A bölcsnek okosságot ad szájába a szíve,

az ajkán meg a tudást gyarapítja.

²⁴A barátságos beszéd méznek folyása,

édes a léleknek, üdülés a testnek.

²⁵Némely utat az ember egyenesnek nézne,

a vége mégis a halálba visz.

²⁶A munkásnak javára szolgál az éhsége,

mert munkára ösztönzi a szája.

²⁷Az elvetemült ember vészt ás ki,

ajkai perzselnek, mint a tűz.

²⁸Veszekedést szít a ravaszkodó ember,

a barátok közé is éket ver a pletykás.

²⁹Az erőszakos ember elcsábítja társát,

és a balszerencse útjára vezeti.

³⁰Aki hunyorít szemével,

fondorlaton töpreng,

s aki összenyomja ajkát,

kész a gonoszsággal.

³¹Ékes koszorú a fehér hajkorona,

az igazságosság útján található.

³²Jobb a béketűrő, mint a harcias hős,

a magán uralkodó,

mint aki elfoglal egy várost.

³³A sorsot ölbe vetik,

de minden döntés az Úrtól származik.