1A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével.
2Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat, de aki görbe utakon jár, az megveti.
3A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megőrzi az ajka.
4Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászola, de nagy jövedelmet csak erős ökör hoz.
5A becsületes tanú nem vall hamisságot, a hamis tanú csupa hazugságot lehel.
6Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyű a belátás.
7Hagyd ott a balga embert, nála nem találsz értelmes ajakra.
8Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága.
9A bolondokat kigúnyolja az Isten, de az igazakban kedvét találja.
10Belső bánatunkat csak a magunk szíve érti, belső örömünkbe nem szólhat idegen.
11A gonoszok házát kiirtják, de az igazak sátra fennmarad.
12Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz.
13Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége.
14A háborodott szívűt kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz.
15Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére.
16A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös.
17Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel.
18Az együgyűnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza.
19A jók előtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja előtt a gonoszak.
20A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja.
21Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen.
22Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké!
23Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után.
24A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja.
25Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló.
26Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál.
27Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére.
28A király dicsősége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe.
29Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen.
30A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú.
31Aki elnyomja a szegényt, Teremtőjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli.
32A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága.
33Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik.
34A népet emeli az igazságosság, hanem a bűn a népek gyalázata.
35Az okos szolga kedves a királynak, ügyessége folytán nem éri megvetés.