1A bölcsesség fölépíti magának a házát,
a balgaság meg lerontja a saját kezével.
2Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat,
de aki görbe utakon jár, az megveti.
3A balgák szájából kevélység sarjadzik,
hanem a bölcset megőrzi az ajka.
4Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászola,
de nagy jövedelmet csak erős ökör hoz.
5A becsületes tanú nem vall hamisságot,
a hamis tanú csupa hazugságot lehel.
6Az arcátlan hiába keres,
nem lel bölcsességet,
az okosnak könnyű a belátás.
7Hagyd ott a balga embert,
nála nem találsz értelmes ajakra.
8Megfontolni útját az okos bölcsessége,
a bolondnak csalás a balgasága.
9A bolondokat kigúnyolja az Isten,
de az igazakban kedvét találja.
10Belső bánatunkat
csak a magunk szíve érti,
belső örömünkbe nem szólhat idegen.
11A gonoszok házát kiirtják,
de az igazak sátra fennmarad.
12Néha helyesnek lát az ember egy utat,
de végül mégis a halálba visz.
13Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk,
és az örömnek is lehet szomorúság a vége.
14A háborodott szívűt kielégíti útja is,
de a jó embert csak az, amit tesz.
15Az együgyű minden beszédnek hitelt ad,
az okos azonban vigyáz lépésére.
16A bölcs ember fél, és kerüli a rosszat,
a balgának nincsenek gátlásai, és gőgös.
17Aki hirtelen haragra gerjed,
bolondságot csinál,
a meggondolt ember sok mindent elvisel.
18Az együgyűnek balgaság
a szerzett vagyona,
18az okosak fejét tudás koronázza.
19A jók előtt meghajolnak a rosszak,
az igazak kapuja előtt a gonoszak.
20A szegényt gyűlöli még a barátja is,
a gazdagnak sok a jó barátja.
21Aki embertársát megveti, vétkezik,
de jól jár, aki könyörül a szegényen.
22Nem tévednek el,
akik gonoszságot forralnak?
A szeretet és a hűség a jóra törekvőké!
23Minden fáradságnak nyereség a vége,
az üres fecsegés
szűkölködést von maga után.
24A bölcseknek az okosság a koronájuk,
a bolondság a balgák koszorúja.
25Megbízható tanú életet ment,
aki hazugságot kohol, az csaló.
26Nagy bizalom van az Úr félelmében,
a gyermekeinek is menedékül szolgál.
27Az Úr félelme az élet forrása,
a halál hálójának elkerülésére.
28A király dicsősége a nép sokasága,
megbukik a király, ha nincsen népe.
29Annak, aki türelmes, nagy az okossága,
balgasággal van tele, aki türelmetlen.
30A nyugodt kedély élteti a testet,
a szenvedély olyan, mint a csontszú.
31Aki elnyomja a szegényt,
Teremtőjét bántja,
de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli.
32A gonosz belebukik saját gonoszságába,
az igaznak menedéke az ártatlansága.
33Az okos ember szívében bölcsesség lakik,
a balgák bensejében azt nem is ismerik.
34A népet emeli az igazságosság,
hanem a bűn a népek gyalázata.
35Az okos szolga kedves a királynak,
ügyessége folytán nem éri megvetés.