II. SALAMON BÖLCS MONDÁSAINAK GYŰJTEMÉNYE

¹Salamon mondásai: A bölcs fiú örömet szerez az apjának, de az ostoba fiú bánat az anyjának.

²A bűnnel szerzett kincs nem hajt hasznot, de az igazságosság megment a haláltól.

³Az igaz kívánságát teljesíti az Úr, de a gonosz vágyát megtagadja.

⁴A tétlenkedő kéz szegénységet teremt, a szorgalmasok keze gazdagságot szerez.

⁵Nyáron gyűjteni bölcs emberre vall, aratáskor aludni szégyen az emberre.

⁶Az Úr áldása száll az igaz fejére, korai gyász fogja be a gonoszok száját.

⁷Az igazak emlékét áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül.

⁸A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond a vesztébe rohan.

⁹Biztos úton jár, aki tisztességben él, aki görbe utat választ, azt rajtakapják.

¹⁰Aki csak szemével pislog, az szenvedést okoz, de békességet szerez, aki nyíltan dorgál.

¹¹Az igaz ember szája az élet forrása, a gonoszok szája erőszak rejteke.

¹²Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a hibákra.

¹³Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba háta.

¹⁴A bölcsek csöndben meghúzódnak a tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem.

¹⁵A gazdagság erős vára a gazdagnak, a szegénynek romlása a szegénysége.

¹⁶Az igaz keresménye az életet szolgálja, a gonosz szerzeménye a pusztulást.

¹⁷Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik.

¹⁸A gyűlöletet rejtve tartja az igaz ajak, bolond, aki terjeszti a rágalmakat.

¹⁹Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja az ajkát.

²⁰Tiszta ezüstből van az igaznak nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve!

²¹Az igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.

²²Gazdaggá csak az Úr áldása tehet, a magunk fáradsága semmit sem tesz hozzá.

²³A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz.

²⁴A gonoszt utoléri, amitől retteg, amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz.

²⁵Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz.

²⁶Mint az ecet a fognak, és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik.

²⁷Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek.

²⁸Az igaz reménye örömbe torkollik, amit a gonosz vár, az semmivé válik.

²⁹Az Úr útja a tisztességnek oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás.

³⁰Az igaz nem inog meg a lábán soha, a gonosznak nincs a földön maradása.

³¹Az igaznak szája bölcsességet áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét.

³²Az igazak ajka azt tudja, ami kedves, a gonoszoké meg csak a fonákságot.