¹„Gyertek, térjünk vissza az Úrhoz, ő tépett meg, ő is gyógyít meg minket; ő vert meg, ő köti be sebeinket.

²Két nap múlva életet ad, harmadnapra feltámaszt, hogy színe előtt éljünk.

³Ismerjük meg, törekedjünk megismerni az Urat: biztosan eljön, mint a hajnal, megjön, mint a zápor, mint a tavaszi eső, amely öntözi a földet.”

⁴Mit tegyek veled, Efraim? Mit tegyek veled, Júda? Hűséged, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, hamar tovatűnik.

⁵Ezért ostoroztam őket a próféták által, ezért ölettem meg őket ajkam szózatával, ítéletem elérkezik, mint a világosság.

⁶Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete.

⁷Adamnál mégis megszegték a szövetséget, ott lettek hűtlenek hozzám.

⁸Gileád a gonosztevők városa, vértől áztatott föld.

⁹Mint csapatosan leselkedő rablók, olyan a papok társasága; mint a rablógyilkosok a szichemi úton, valóban gonosz tetteket visznek végbe.

¹⁰Rettenetes, amit Bételben láttam: Efraim ott paráználkodik, Izrael beszennyezi magát.

¹¹Júda, rád is aratás vár, amikor helyreállítom népemet!