Jézus Pilátus előtt.

1Reggel a főpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész főtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak.

2Pilátus megkérdezte: „Te vagy-e a zsidók királya?” „Magad mondod” – válaszolta.

3A főpapok sok vádat hoztak fel ellene.

4Pilátus újra megkérdezte: „Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!”

5Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust.

6Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tőle.

7Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el.

8Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet.

9Pilátus megkérdezte: „Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?”

10Mert tudta, hogy a főpapok csak irigységből adták kezére.

11Ám a főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje.

12Pilátus ismét megkérdezte: „Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?”

13Azok újra ezt kiáltozták: „Keresztre vele!”

14Pilátus folytatta: „Mi rosszat tett?” Azok annál hangosabban kiáltották: „Keresztre vele!”

15Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre.

Jézus kigúnyolása.

16A katonák bekísérték a palota belsejébe, a pretoriumba, és egybehívták az egész helyőrséget.

17Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére,

18és így köszöntötték: „Üdvözlégy, zsidók királya!”

19A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak előtte.

A keresztre feszítés.

20Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá.

21Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék.

22Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.

23Így vezették ki egy Golgota nevű helyre, ami a Koponya-helyet jelenti.

24Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el.

25Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson.

26Három óra volt, amikor keresztre feszítették.

27Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: A zsidók királya.

28Vele együtt két gonosztevőt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől.

29Így beteljesedett az Írás: „A gonoszok közé sorolták.”

30Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted,

31mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!”

32A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni.

33A Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk!” Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek.

34Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig.

35Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?” Ez annyit jelent: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?”

36Az ott állók közül néhányan hallották, és megjegyezték: „Lám, Illést hívja.”

37Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. „Hadd lássuk – mondta –, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!”

38Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.

39A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig.

40Amikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.”

41Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalome.

Jézus temetése.

42Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.

43Amikor esteledett – előkészület napja, azaz szombat előtt való nap volt –,

44jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét.

45Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e.

46Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet.

47Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített.

48Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig látták, hogy hová temette.