Jézus Pilátus előtt.

¹Reggel a főpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész főtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak.

²Pilátus megkérdezte: „Te vagy-e a zsidók királya?” „Magad mondod” – válaszolta.

³A főpapok sok vádat hoztak fel ellene.

⁴Pilátus újra megkérdezte: „Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!”

⁵Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust.

⁶Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tőle.

⁷Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el.

⁸Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet.

⁹Pilátus megkérdezte: „Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?”

¹⁰Mert tudta, hogy a főpapok csak irigységből adták kezére.

¹¹Ám a főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje.

¹²Pilátus ismét megkérdezte: „Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?”

¹³Azok újra ezt kiáltozták: „Keresztre vele!”

¹⁴Pilátus folytatta: „Mi rosszat tett?” Azok annál hangosabban kiáltották: „Keresztre vele!”

¹⁵Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre.

Jézus kigúnyolása.

¹⁶A katonák bekísérték a palota belsejébe, a pretoriumba, és egybehívták az egész helyőrséget.

¹⁷Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére,

¹⁸és így köszöntötték: „Üdvözlégy, zsidók királya!”

¹⁹A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak előtte.

A keresztre feszítés.

²⁰Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá.

²¹Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék.

²²Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.

²³Így vezették ki egy Golgota nevű helyre, ami a Koponya-helyet jelenti.

²⁴Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el.

²⁵Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson.

²⁶Három óra volt, amikor keresztre feszítették.

²⁷Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: A zsidók királya.

²⁸Vele együtt két gonosztevőt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől.

²⁹Így beteljesedett az Írás: „A gonoszok közé sorolták.”

³⁰Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted,

³¹mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!”

³²A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni.

³³A Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk!” Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek.

³⁴Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig.

³⁵Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?” Ez annyit jelent: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?”

³⁶Az ott állók közül néhányan hallották, és megjegyezték: „Lám, Illést hívja.”

³⁷Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. „Hadd lássuk – mondta –, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!”

³⁸Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.

³⁹A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig.

⁴⁰Amikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.”

⁴¹Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalome.

Jézus temetése.

⁴²Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.

⁴³Amikor esteledett – előkészület napja, azaz szombat előtt való nap volt –,

⁴⁴jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét.

⁴⁵Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e.

⁴⁶Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet.

⁴⁷Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített.

⁴⁸Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig látták, hogy hová temette.