A Peorral kötött szövetség megszegése és az igaz bölcsesség.

1És most halld, Izrael, azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeknek a megtartására tanítalak, hogy éljetek, és bevonulva elfoglaljátok azt a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene ad nektek.

2Ahhoz, amit mondok, ne tegyetek hozzá semmit és ne is vegyetek el belőle, hanem tartsátok meg az Úr, a ti Istenetek parancsait, amelyeket adok nektek.

3Saját szemetekkel láthattátok, mit tett az Úr Baál-Peorban: mindenkit, aki a Peor-beli Baálhoz szegődött, az Úr, a te Istened kiirtott körödből.

4Ti ellenben, akik hűségesek maradtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mind a mai napig életben vagytok.

5Nézzétek, parancsokra és törvényekre tanítalak benneteket, ahogyan az Úr, az én Istenem parancsolta nekem, hogy hozzájuk igazodjatok azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek.

6Tartsátok szem előtt és kövessétek őket! Így tesztek szert bölcsességre és okosságra azoknak a népeknek a szemében, amelyek hallanak ezekről a törvényekről. Azt fogják mondani: „Valóban bölcs és okos nép ez a nagy nemzet!”

7Mert hát hol van olyan nagy nép, amelyhez istenei oly közel volnának, mint hozzánk az Úr, a mi Istenünk, amikor csak hozzá folyamodunk?

8És hol van olyan nagy nép, amelyiknek oly tökéletes parancsai és szabályai volnának, mint az az egész törvény, amelyet ma elétek tárok?

Kinyilatkoztatás a Hóreb hegyén.

9Mindenképpen vigyázz magadra és nagyon ügyelj, hogy amiket saját szemeddel láttál, el ne felejtsd, hanem őrizd meg emlékezetedben egész életedben, sőt add tudtára gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek is

10azt a napot, amikor a Hóreben az Úr, a te Istened előtt álltál az Úr hozzám intézett parancsára: „Gyűjtsd elém a népet! Hallja szavamat, s tanuljon meg félni tőlem mindaddig, amíg a földön él, és gyermekeit is tanítsa meg rá!”

11Odajöttetek tehát, és a hegy lábához álltatok. A hegy lángba borult, a láng felcsapott egészen az égig, az ég pedig elsötétedett a komor, dörgő fellegektől.

12S az Úr szólt hozzátok a lángok közül, hallottátok dübörgő szavát. Alakot nem láttatok, csak hangot (hallottatok).

13Kihirdette nektek szövetségét, és megparancsolta, hogy tartsátok meg a tízparancsolatot – két kőtáblára írta őket.

14Nekem pedig meghagyta az Úr, hogy tanítsalak meg benneteket azokra a parancsokra és törvényekre, amelyekhez igazodnotok kell majd azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek.

15Nos, nagyon vigyázzatok – az életetek függ tőle! Amikor az Úr a Hóreben a lángok közül szólt hozzátok, semmiféle alakot nem láttatok.

16Ne vetemedjetek hát arra, hogy istenszobrot csináljatok magatoknak,

17férfi vagy nő alakjában, valamelyik szárazföldi állatnak az alakjában, az égen röpködő egyik vagy másik madárnak az alakjában,

18valamelyik földön kúszó csúszómászónak az alakjában vagy a föld alatt, a vízben élő halak közül valamelyiknek az alakjában.

19S ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az egész égi sereget, ne essél kísértésbe, ne borulj le, s ne imádd azt, amit az Úr, a te Istened minden népnek adott az ég alatt.

20Benneteket vett és kivezetett Egyiptomból, a vaskohóból, hogy az ő saját népe legyetek, amint ma is az vagytok.

A büntetés és a megtérés.

21Az Úr megneheztelt miattatok rám, és megesküdött, hogy nem kelek át a Jordánon és nem jutok el arra a szép földre, amelyet az Úr, a te Istened birtokul ad neked.

22Mivel itt, ezen a földön halok meg, nem kelek át a Jordánon, ti ellenben átkelhettek és birtokba vehetitek azt a szép földet.

23Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségéről, amelyet veletek kötött, s ne csináljatok magatoknak istenszobrot valamilyen alakban, hiszen az Úr, a te Istened megtiltotta.

24Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltékeny Isten.

25Eljön az idő, amikor majd gyermekeitek lesznek és gyermekeiteknek is gyermekei, s már rég otthonosak lesztek az országban. Ha akkor arra vetemednétek, hogy valaminek az alakjában istenszobrot csináljatok magatoknak, amit az Úr, a te Istened megtiltott, s így olyat tesztek, ami visszatetsző az Úrnak, a te Istenednek a szemében és haragra ingerlitek.

26A mai napon tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: csakhamar eltűntök arról a földről, ahova a Jordánon átkelve elértek, s amelyet birtokba vesztek; nem maradtok ott sokáig, teljesen kiirtanak onnan benneteket.

27Az Úr szétszór titeket a népek közé, és csak kevesen maradnak meg a népek között, ahová az Úr visz benneteket.

28Ott emberi kéz faragta fa­ vagy kőbálványoknak fogtok szolgálni, amelyek se nem látnak, se nem hallanak, nem is esznek, nem is éreznek.

29Ott majd újra keresed az Urat, a te Istenedet, és meg is találod, ha szíved s lelked mélyéből vágyódsz utána.

30Szorongatásodban, amikor beteljesednek e szavak, az utolsó napon, akkor majd megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez és hallgatsz szavára.

31Mert az Úr, a te Istened könyörületes Isten, nem hagy el és nem pusztít el, nem feledkezik meg a szövetségről, amelyet atyáiddal esküvel kötött.

Kiválasztottság.

32Kutasd a régi időket, amelyek előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten embert teremtett a földre – vajon az ég egyik határától a másikig történt-e valaha ilyen nagy dolog, lehetett-e hallani hasonlóról?!

33Hallotta-e valamelyik nép is a lángok közül az élő Istent beszélni, ahogyan te hallottad, és életben maradt-e?

34Vagy jött-e valaha is (máskor) Isten, hogy egy más nép közül népet vezessen ki, megpróbáltatásokkal, jelekkel és csodákkal, háborúsággal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy csapásokkal, ahogy az Úr, a ti Istenetek veletek tette Egyiptomban a szemetek láttára?

35Te megtapasztalhattad, hogy fölismerd: az Úr az igaz Isten, nincs más rajta kívül.

36Az égből hallatta szavát, hogy tanítson; a földön hatalmas tüzet mutatott, és a lángok közül hallottad a szavait.

37Mert szerette atyáidat és kiválasztotta utánuk utódaikat. Hatalmával kivezetett – saját maga – Egyiptomból,

38és elűzött nálad nagyobb és erősebb népeket, csak hogy odavezéreljen, csak hogy örökségül adja neked az országot, amint (ez) ma (bekövetkezett).

39Tudd meg hát, és vésd szívedbe, hogy az Úr az (igaz) Isten fönn az égen és lenn a földön, senki más!

40Tartsd meg a parancsait és törvényeit, amelyeket ma parancsul adok neked, hogy jól menjen a sorod, s majd utánad gyermekeidnek is, és sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökre neked ad!

MÓZES MÁSODIK BESZÉDE

Idő és hely.

41Akkor Mózes a Jordánon túl, napkelet felé kijelölt három várost,

42hogy aki embert öl, embertársát akaratlanul, s hosszabb ideig tartó ellenségeskedés nélkül megöli, oda menekülhessen – ha e városok valamelyikébe menekült, életben kellett maradnia –,

43mégpedig Becert a fennsíkon elterülő pusztán Ruben fiai számára, Ramotot Gileádban Gád fiainak és Golánt Básánban Manassze fiainak.

44Ez az a törvény, amelyet Mózes Izrael fiai elé tárt.

45Ezek azok a rendelkezések, utasítások és parancsok, amelyeket Mózes Izrael fiainak Egyiptomból való kivonulásukkor

46a Jordánon túl, a völgyben, Bet-Peorral szemben Szichonnak, az amoriták királyának országában kihirdetett, aki Hesbonban székelt, és akit Mózes és Izrael fiai Egyiptomból kivonulva legyőztek,

47s akinek országát, mint Básán királyának, Ognak az országát is, elfoglalták – a Jordánon túl, napkelet felé uralmon levő mindkét amorita király (országát),

48az Arnon-patak mentén fekvő Aroertől Szirjon hegyéig [ez Hermon],

49ezenkívül a Jordán keleti oldalán az egész síkságot egészen a Piszga-hegy lábánál a puszta tengeréig.