A szegény asszony fillérje.
1Föltekintett és figyelte, hogyan dobják a gazdagok adományaikat a templom perselyébe.
2Közben látta, hogy egy szegény özvegy két fillért dobott be.
3Erre megjegyezte: „Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki más.
4Mert a többiek feleslegükből adták az adományt, ő azonban mind odaadta, ami szegénységétől telt: egész megélhetését.”
Jövendölés a templom pusztulásáról.
5Amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, ezt mondta:
6„Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, nem hagynak követ kövön, mind lerombolják.”
7Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor fognak ezek bekövetkezni? És mi lesz a jel előtte?”
8Így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: Én vagyok. És: Elérkezett az idő! – Ne kövessétek őket.
9Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Ilyeneknek kell előbb történniük, de ezzel még nincs itt a vég!”
Az előjelek.
10Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad.
11Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Szörnyű tünemények és különös jelek tűnnek fel az égen.
Az üldözések.
12De előbb kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek, királyok és helytartók elé hurcolnak a nevemért,
13azért, hogy tanúságot tegyetek.
14Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek.
15Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani nektek.
16Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s némelyeket megölnek közületek.
17Nevemért mindenki gyűlölni fog benneteket.
18De nem vész el egy hajszál sem fejetekről.
19Kitartástokkal megmentitek lelketeket.
Jeruzsálem pusztulása.
20Amikor azt látjátok, hogy Jeruzsálemet seregek veszik körül, tudjátok, hogy bekövetkezett pusztulása.
21Akkor aki Júdeában van, fusson a hegyekbe, aki a városban, meneküljön onnan el, aki pedig vidéken, ne térjen oda vissza.
22Ezek a bosszú napjai lesznek, hogy beteljesedjék mind, ami meg van írva.
23Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy lesz a gyötrelem a földön, s az ítélet haragja sújtja ezt a népet.
24Kard élén hullanak el, és fogságba hurcolják őket, a pogány népek közé, Jeruzsálemet pogányok fogják tiporni, míg idejük be nem teljesedik.
Az Emberfiának eljövetele.
25Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt.
26Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői megrendülnek.
27Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel.
28Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.”
Az éberség.
29Ezután mondott nekik egy hasonlatot: „Gondoljatok a fügefára és a többi fára.
30Amikor már kihajtanak, tudjátok, hogy nemsokára itt a nyár.
31Így ti is, mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok, hogy közel van az Isten országa.
32Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek.
33Ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el.
34Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap,
35mert mint a tőr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára.
36Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt.”
37Nappal a templomban tanított, éjszakára pedig kiment az Olajfák hegyére, és ott töltötte az időt.
38Kora reggel az egész nép a templomba gyülekezett, hogy hallgassa.