Az ellenséges betörés okai
1Járjátok be Jeruzsálem utcáit, nézzetek körül, győződjetek meg róla, a terein kérdezősködjetek felőle: Vajon találtok-e olyan valakit, aki az igazsághoz szabja tetteit és a hűségre törekszik? Mert ha igen, akkor megkegyelmezek ennek a városnak – mondja az Úr.
2Uram, nemde a hűséget nézi a szemed?
3Ám ők, ha azt mondják is: „Amint igaz, hogy él az Úr”, akkor is hamisan esküsznek.
4A Jer 5,3a vers áthelyezve ide: Jer 5,1b (12800500102)
5Megverted ugyan őket, de nem fájlalják; összetöröd őket, mégsem akarják vállalni a fegyelmet. Jobban megkeményítették arcukat, mint a kőszikla, s nem akarnak megtérni.
6Azt gondoltam: „Talán csak az egyszerű nép viselkedik ostobán, mert nem ismeri az Úr útját, sem Istene törvényét.
7Fölkerestem hát a főembereket, és beszéltem velük, hiszen ők jól ismerik az Úr útját és Istenük törvényét.” De bizony ők is mind összetörték az Úr igáját, széttépték bilincseit.
8Hát ezért marcangolja szét az erdei oroszlán, és pusztítja el őket a pusztai farkas. A párduc ezért leskelődik városaik körül: széttépi mind, aki onnét kilép. Mert megszámlálhatatlan a vétkük, és hűtlenségeik száma folyton nő.
9Miért is volnék irgalmas hozzád? Fiaid elhagytak, s azokra esküsznek, amik nem istenek. Jól tartottam őket, mégis házasságot törnek, céda nők házában tolonganak.
10Olyanok, mint a jól táplált, fickándozó lovak: mindegyik embertársa feleségére nyerít.
11Vajon ne büntessem meg őket ezekért – mondja az Úr –, és ne álljak bosszút ilyen nemzeten?
12Menjetek föl szőlősteraszaira és hányjátok szét! Vessetek neki véget! Tépjétek le ágait, hisz azok nem az Úréi.
13Mert hűtlenül elhagyott Izraelnek háza – mondja az Úr.
14Megtagadták az Urat és azt mondják: „Semmi dolgunk vele! Nem jöhet ránk veszedelem, sem kardtól, sem éhínségtől nem fogunk szenvedni.
15És a próféták? Olyanok csak, mint a szél! Nincs bennük isteni szó.”
16A Jer 5,13b vers áthelyezve ide: Jer 5,14b (12800501402)
17Ezért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene:
18Ez történik majd velük,
19amiért így beszéltek: Nézd, tűzzé változtatom szádban a szavaimat, ezt a népet meg fává, hogy megeméssze őket a tűz.
20És egy távoli nemzetet szabadítok rátok, Izrael háza! – mondja az Úr. Egy legyőzhetetlen, régi nemzetet, olyan nemzetet, amelynek nem ismered a nyelvét, és nem érted a beszédét.
21Tegze olyan, mint a nyitott sír, s mindannyian hősök.
22Fölemészti majd aratásodat és kenyeredet, felfalja fiaidat és lányaidat, megeszi nyájaidat és csordáidat, leszüreteli szőlődet és fügefáidat. Sőt, lerombolja megerősített városaidat is, amelyekben annyira bízol.
23De még ezekben a napokban sem hozok rátok végpusztulást – mondja az Úr.
24És ha megkérdik majd: „Miért tette ezt velünk az Úr, a mi Istenünk?” – akkor ezt mondd nekik: „Amint elhagytatok, hogy idegen isteneknek szolgáljatok a saját országotokban, ugyanúgy idegeneknek fogtok majd szolgálni olyan országban, amely nem a tiétek.”
25Hirdessétek ezt Jákob házának, és kiáltsátok ki Júdában:
26Hallgass ide, te ostoba, értelmetlen nép! Mert van szemetek, de nem láttok, van fületek, de nem hallotok.
27Hát nem féltek tőlem? – mondja az Úr –, és nem remegtek színem előtt? Én tettem a homokszegélyt a tenger határává; örök korlátul, amelyet nem hághat át soha. Háborognak ugyan habjai, de nem bírnak vele, hiába zúgnak hullámai, nem törnek át rajta.
28Ennek a népnek lázadó és dacos a szíve; hűtlenné váltak, csak ez telt ki tőlük.
29Még csak azt sem mondták szívükben: „Féljük az Urat, a mi Istenünket, aki megadja nekünk a korai és kései esőt a maga idejében, és biztosítja az aratáshoz az arra rendelt heteket.”
30Gonoszságaitok ezt mind meghiúsították, és bűneitek távol tartják tőletek e javakat.
31Bizony, az én népem közt gonoszok is vannak, akik kivetik hálóikat. Mint a madarászok, tőrt vetnek, csakhogy emberekre vadásznak.
32Amint a ketrec tele van madárral, úgy vannak tele házaik hamis úton szerzett javakkal. Így aztán meggazdagodtak, hatalmassá váltak.
33Meghíztak és kövérek lettek. A gonoszságban szinte nem ismernek határt, mit sem törődnek a joggal és az igazsággal. Az árvák ügyében nem úgy ítélkeznek, hogy boldoguljanak, és a szegénynek sem szolgáltatnak igazságot.
34Vajon ne büntessem meg őket ezekért? – mondja az Úr. És ne álljak bosszút ilyen nemzeten?
35Borzalmas, rettenetes dolgok történnek ezen a földön:
36A próféták a hazugság nevében jövendölnek, a papok azt tanítják, ami nekik tetszik. És a népem kedvét leli benne. De mihez fogtok majd, ha eljön a vég?