Az igazságosság nem ismer kivételt.
1Naamai Cofár válaszolt és így szólt:
2Elmém erre válaszolni kíván, nagy bennem emiatt a nyugtalanság.
3Hallom, szégyenszemre megdorgálnak, s szél ad feleletet meggyőződésemre.
4Ősidőktől fogva tudod te ezt talán, amióta ember lakozik a földön?
5Álnok ujjongása biz’ nem tart sokáig, bűnös kéjelgése csak egy pillanatig.
6Még ha büszkesége az égig érne is, és ha a felhőket verné is a feje,
7akárcsak a ganéj, eltűnik örökre, és akik látták, megkérdezik, hová lett.
8Mint álom eltűnik, meglelni nem lehet, éjjeli látomás módján elenyészik.
9A szem, amely látta, most már nem láthatja, nem pillanthatja meg többé az otthona.
10A szegények kárát fiai térítik, gyermekei szerzik vissza a vagyonát.
11Akármilyen ifjú, s erős még a csontja, mégis vele együtt leroskad a porba.
12Hogyha a gonoszság édes is szájában, úgyhogy a nyelve alatt rejtegeti,
13s csínján bánik vele, el nem ereszti, ínyéhez szorítja, úgy tartogatja,
14beleiben mégis mássá lesz az étel, kígyóméreggé válik bensejében.
15Gazdagságot zabált, most aztán kihányja, testéből az Isten újra kihajtja.
16Vipera mérge volt, mit magába szívott, és ami megöli, kígyó fullánkja lesz.
17Nem nézhet vidáman olajpatakokra, sem a tejjel-mézzel tele folyamokra.
18Visszaadja, amit nyert, nincsen örömére, s mit kufárkodva szerzett, annak sem örül.
19Mert romba döntötte a szegény kunyhóját, s bár nem ő építette, elvette a házat.
20Mivel sose tudott betelni a gyomra, nem mentheti meg semmiféle kincse.
21Zabáló kedvétől semmi sem menekült, ezért boldogsága sem tart soká.
22Noha gazdag, nélkülözést szenved, és nyomorúságnak súlya szakad rá.
23Haragjának tüzét küldi rá az Isten, nyilai hullanak rá, mint a záporeső.
24Hogyha elkerüli a vasfegyvereket, akkor egy acélból való íj döfi át.
25A nyílnak vesszeje kiáll a hátából, mint a villám, áthatol epéjén a hegye. Elárasztják a reá váró szörnyűségek,
26eltesznek számára minden sötétséget. Olyan tűz emészti, amit nem gyújtott senki, és föléget mindent, ami van sátrában.
27Az egek derítenek fényt a bűneire, fölkel ellene az egész földkerekség.
28Házát az áradat magával ragadja, a haragnak napján elsodorja.
29Ezt a sorsot szánta Isten a gonosznak, ez az öröksége, mit Isten ad neki.