Az igazi böjt

1Kiálts teli torokból,

Az igazi böjt

ne kíméld magad,

Az igazi böjt

emeld föl hangodat, mint a harsona.

Az igazi böjt

Hirdesd népemnek hűtlenségét,

Az igazi böjt

Jákob házának a bűneit.

2Mert hiszen napról napra keresnek,

és szeretnék megismerni útjaimat,

mint olyan nemzet,

amely az igazsághoz szabja tetteit,

és nem hagyja el Istenének törvényét.

Igaz ítéletet követelnek tőlem,

és Isten közelségét óhajtják:

3„Miért böjtölünk, ha nem látod meg,

és miért sanyargatjuk magunkat,

ha nem veszed észre?”

De lám, még a böjtöléstek napján is

csak a hasznot keresitek,

és sanyargatjátok munkásaitokat.

4Veszekedés és perlekedés közt böjtöltök,

és ököllel ütitek le a szegényt.

Bizony, mostani böjtöléstek

soha nem szerez nektek meghallgatást

a magasságban.

5Talán az ilyen böjt tetszik nekem,

és ilyen az a nap, amelyen az ember

megsanyargatja magát?

Lehajtjátok fejeteket, mint a káka,

és zsákot meg hamut teríttek magatok alá:

ezt nevezitek ti böjtnek,

olyan napnak, amely tetszik az Úrnak?

6Tudjátok, milyen az a böjt,

amelyet én kedvelek?

Ezt mondja Isten, az Úr:

Törd össze a jogtalan bilincseket,

és oldd meg az iga köteleit!

Bocsásd szabadon az elnyomottakat,

törj össze minden igát!

7Törd meg az éhezőnek kenyeredet,

és a hajléktalan szegényt fogadd be

házadba.

Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl,

7és ne fordulj el embertársad elől!

8Akkor majd felragyog világosságod,

mint a hajnal,

és a rajtad ejtett seb gyorsan beheged.

Előtted halad majd igazságod,

és az Úr dicsősége lesz a hátvéded.

9Akkor, ha szólítod, az Úr válaszol,

könyörgő szavadra így felel:

Nézd, itt vagyok!

Ha eltávolítod körödből az igát,

az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet,

10ha odaadod az éhezőnek kenyeredet,

és jóllakatod az elnyomottat, akkor

felragyog a sötétségben világosságod,

és homályod déli verőfényre változik.

11Maga az Úr vezérel szüntelen,

s még a kietlen helyeken is felüdít.

Erővel tölti el tagjaidat,

olyan leszel, mint az öntözött kert,

és mint a vízforrás,

amelynek vize nem apad el soha.

12Újra felépíted az ősi romokat,

és helyreállítod a régi nemzedékek

építette alapfalakat.

A rések betöltőjének neveznek majd,

és a romba dőlt házak felépítőjének.

A szombat megtartása

13Ha óvakodsz attól,

A szombat megtartása

hogy járj-kelj szombaton,

A szombat megtartása

és a hasznot hajhászd szent napomon;

A szombat megtartása

ha a szombatot gyönyörűnek nevezed,

A szombat megtartása

és az Úrnak szentelt napot dicsőségesnek;

A szombat megtartása

ha megtiszteled azzal,

A szombat megtartása

hogy tartózkodsz a jövés-menéstől,

A szombat megtartása

a haszonleséstől és a mihaszna beszédtől:

14akkor boldog leszel az Úrban;

fölvezetlek győztesként

a föld magaslataira,

és élvezni fogod atyádnak,

Jákobnak örökrészét.

Igen, az Úr szája mondta ezt így.