Jeruzsálem népének szaporodása

¹Zengj éneket, te meddő, aki nem szültél; hallasd örömöd szavát s ujjongj, te, aki nem vajúdtál. Mert az elhagyottnak több fia lesz, mint akinek férje van – mondja az Úr.

²Tedd tágassá sátradban a helyet, és hajlékod kárpitjait feszítsd ki bátran. Hosszabbítsd meg a köteleket, és erősítsd meg a szegeket,

³mert kiterjedsz jobbra és balra. Nemzetséged hatalmába keríti a nemzeteket, és benépesíti az elhagyott városokat.

Az Úr szeretete népe iránt

⁴Ne félj, nem fogsz megszégyenülni, ne pirulj, nem ér gyalázat! Sőt elfelejted ifjúkorod szégyenét, és özvegységed gyalázatára nem kell emlékezned többé.

⁵Mert maga Teremtőd lesz a hitvesed, a Seregek Ura a neve. Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak.

⁶Igen, mint egy elhagyott és bánkódó lelkű asszonyt, visszahív az Úr. Mert eltaszíthatja-e valaki ifjúkori feleségét? Istened mondja ezt.

⁷Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak.

⁸Amikor haragom fölgerjedt, egy pillanatra elrejtettem előled arcomat. De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad. Az Úr mondja ezt, a te Megváltód.

⁹Úgy vagyok most, mint Noé napjaiban, amikor megesküdtem, hogy Noé vízözöne nem borítja el többé a földet. Így esküszöm, hogy többé nem haragszom rád, és nem is fenyítelek meg.

¹⁰Mert a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg. Az Úr mondja ezt, aki megkönyörült rajtad.

Az új Jeruzsálem

¹¹Ó, te szegény, akit annyi vihar tépett, s akinek nincs vigasztalása! Nézd, köveidet ólomporba foglalom, és zafírokra alapítalak.

¹²Rubinból csinálok neked bástyákat, kristályból kapukat és drágakövekből falakat.

¹³Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek, békés jólétet adok gyermekeidnek.

¹⁴Igazságosság lesz az alapod, és elkerül a nyomorúság, nem kell hát semmitől félned. Elkerül a rettegés, nem is közelíthet hozzád.

¹⁵Ha valaki megtámad, abban nem lesz részem, s aki megtámad, az elvész miattad.

¹⁶Nézd, én teremtettem a kovácsot, aki fújtatva éleszti a tűzben a parazsat, és fegyvert csinál, céljának megfelelőt. De én teremtettem a pusztítót is, aki használhatatlanná teszi.

¹⁷Egy fegyver sem arat sikert, amelyet ellened kovácsoltak, és megszégyenítesz minden nyelvet, amely perbe száll veled. Ez az Úr szolgáinak öröksége, és a győzelem, amelyet neki juttatok – mondja az Úr.