Zűrzavar Jeruzsálemben

¹Igen, az Úr, a Seregek Ura megvon Jeruzsálemtől és Júdától minden támaszt. [Elveszi tőle a kenyeret és a vizet,]

²a hőst és a harcost, a bírót és a prófétát, a jóst és a vént;

³a vezért és a nemes embert, a tanácsadót, a jövendőmondót és a varázsláshoz értőt.

⁴„És gyermekeket adok nekik fejedelmül, fiúkat, hogy azok uralkodjanak rajtuk.”

⁵Az egyik ember a másik ellen támad a népben, ki-ki az embertársa ellen. A gyermek az öreg ellen háborog, s az alacsony sorsú a magas állású ellen,

⁶úgyhogy lesz, aki megragadja testvérét, atyja házából való rokonát, és azt mondja neki: „Neked van még ruhád, légy a fejedelmünk, ez a romhalmaz kerüljön a kezed alá.”

⁷Ám az így felel majd neki azon a napon: „Nem lehetek én orvosotok, hiszen az én házamban sincs sem kenyér, sem ruha. Ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!”

⁸Igen, Jeruzsálem romba dől, és Júda összeomlik. Mert szavaik és tetteik az Úr bántására vannak, az ő fölségének sértésére.

⁹Arcuk kevélysége ellenük vádaskodik, úgy dicsekszenek vétkeikkel, mint Szodoma népe. Jaj nekik, mert nem is rejtegetik gonoszságukat, maguk idézik elő romlásukat.

¹⁰Mondjátok nekik: „Boldog az igaz ember, mert élvezi majd tettei gyümölcsét.

¹¹De jaj a gonosznak! Rosszul fog járni, mert tettei szerint fizetnek meg neki.”

¹²Én népem! Gyermekek zsarnokoskodnak rajta, asszonyok uralkodnak fölötte. Én népem! Fejedelmeid félrevezetnek, és összekuszálják az utat, amelyen jársz.

¹³Az Úr feláll bírói székéből, feláll, hogy ítélkezzék népén.

¹⁴Az Úr ítéletre hívja népe véneit és fejedelmeit: „Ti legeltétek le a szőlőt és házaitokban szegényektől rablott holmit rejtegettek.

¹⁵Mi jogon zúzzátok össze népemet, és töritek pozdorjává a szegények arcát?” Ezt mondja az Úr, a Seregek Ura.

Gúnydal a jeruzsálemi asszonyokról

¹⁶Ezt mondja az Úr: Sion leányai felfuvalkodtak, fenn hordják a fejüket, kihívóan tekingetnek, táncolva járnak, s csörgetik lábukon a karikákat.

¹⁷Azért az Úr kopasszá teszi leányainak fejét, és fölfedi meztelenségüket.

¹⁸Azon a napon az Úr mind elveszi, ami ékességül szolgál, a lábkarikákat, homlokpántokat és holdacskákat,

¹⁹a fülbevalókat, karpereceket és fátylakat;

²⁰a fejdíszeket, láncocskákat és öveket, a szelencéket és amuletteket;

²¹a gyűrűket és orrkarikákat,

²²a díszes ruhákat és palástokat, a kendőket és tarsolyokat,

²³a tükröket és gyolcsruhákat, a főkötőket és vállravetőket.

²⁴És üszög lesz a balzsam, kötél az öv, a fodorított haj kopaszságra változik, díszes ruhaként szőrzsák szolgál, és homlokra sütött bélyeg lesz a szépség.

Jeruzsálem özvegyei

²⁵Férfiaid kard élén vesznek el, és hőseid a harcban.

²⁶Kapui gyászolnak majd és szomorkodnak, és ő ott ül a porban elhagyottan.