Habakuk könyve

Címzés.

¹Látomás, amelyet Habakuk próféta látott.

I. PÁRBESZÉD ISTEN ÉS A PRÓFÉTA KÖZÖTT

A próféta első panasza: az igazságosság hiánya miatt

²Meddig kell még Uram, segítségért folyamodnom anélkül, hogy meghallgatnál? Hozzád kiáltanom: „Erőszak!”, anélkül, hogy megszabadítanál?

³Miért feded fel előttem a gonoszságot, és mutatod meg a nyomorúságot? Csupa fosztogatást, csupa rablást látok magam előtt; a vádaskodás és civakodás egyre fokozódik.

⁴Csorbát szenved a törvény, a jog nem érvényesül. Üldözi a gonosz az igazat, a jogot kicsavarják.

Az első jövendölés: A káldeusok az Isten ostora

⁵Tekintsetek a népekre és lássátok, ámuljatok és csodálkozzatok: mert olyan dolgot viszek majd végbe napjaitokban, hogy el sem hinnétek, ha elbeszélnék.

⁶Lám, idehozom a káldeusokat, ezt a vad és kegyetlen nemzetet, amely messze földeket bejár, hogy elfoglalja mások hajlékát.

⁷Borzalmas és rettenetes nép, ereje szab neki törvényt és hatalmat.

⁸Lovai gyorsabbak a párducnál, mérgesebbek az esti farkasnál. Lovasai özönlenek, lovasai messziről jönnek, repülnek, mint a sas, amely lecsap a zsákmányra.

⁹Fosztogatni jön valamennyi, izzik az arcuk, mint a keleti szél, annyi rabot ejtenek, mint a fövény.

¹⁰Ez a nép gúnyt űz a királyokból, a fejedelmeket nevetségessé teszi; fittyet hány minden erődre, töltést emel és beveszi őket.

¹¹Aztán megfordul, és elvonul, mint a szélvész. Bűnös, akinek az ereje az istene!

A próféta második panasza: A hódító garázdálkodása

¹²Nem te vagy-e Uram, ősidőktől fogva az én Istenem, Szentem, aki nem hal meg? Te rendelted Uram, ide, hogy ítéletet tartson. Te tetted sziklává, hogy büntessen.

¹³Szemed tisztább annál, hogysem a gonoszságra tekints, a nyomorúságot nézni sem tudod. Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbat?

¹⁴Úgy bánsz az emberrel, mint a tengeri halakkal, mint a gazdátlan csúszómászókkal.

¹⁵Mind kiemeli horoggal, varsájába fogja, hálójába gyűjti, aztán örül és ujjong.

¹⁶Ezért varsájának mutat be áldozatot, hálójának gyújt jó illatot, mert azok juttatták jó fogáshoz, és bőséges eledelhez.

¹⁷Nemde szüntelen kiüríti hálóját, és pusztítja a népeket irgalom nélkül?