Habakuk könyve

Címzés.

1Látomás, amelyet Habakuk próféta látott.

I. PÁRBESZÉD ISTEN ÉS A PRÓFÉTA KÖZÖTT

A próféta első panasza: az igazságosság hiánya miatt

2Meddig kell még Uram, segítségért folyamodnom anélkül, hogy meghallgatnál? Hozzád kiáltanom: „Erőszak!”, anélkül, hogy megszabadítanál?

3Miért feded fel előttem a gonoszságot, és mutatod meg a nyomorúságot? Csupa fosztogatást, csupa rablást látok magam előtt; a vádaskodás és civakodás egyre fokozódik.

4Csorbát szenved a törvény, a jog nem érvényesül. Üldözi a gonosz az igazat, a jogot kicsavarják.

Az első jövendölés: A káldeusok az Isten ostora

5Tekintsetek a népekre és lássátok, ámuljatok és csodálkozzatok: mert olyan dolgot viszek majd végbe napjaitokban, hogy el sem hinnétek, ha elbeszélnék.

6Lám, idehozom a káldeusokat, ezt a vad és kegyetlen nemzetet, amely messze földeket bejár, hogy elfoglalja mások hajlékát.

7Borzalmas és rettenetes nép, ereje szab neki törvényt és hatalmat.

8Lovai gyorsabbak a párducnál, mérgesebbek az esti farkasnál. Lovasai özönlenek, lovasai messziről jönnek, repülnek, mint a sas, amely lecsap a zsákmányra.

9Fosztogatni jön valamennyi, izzik az arcuk, mint a keleti szél, annyi rabot ejtenek, mint a fövény.

10Ez a nép gúnyt űz a királyokból, a fejedelmeket nevetségessé teszi; fittyet hány minden erődre, töltést emel és beveszi őket.

11Aztán megfordul, és elvonul, mint a szélvész. Bűnös, akinek az ereje az istene!

A próféta második panasza: A hódító garázdálkodása

12Nem te vagy-e Uram, ősidőktől fogva az én Istenem, Szentem, aki nem hal meg? Te rendelted Uram, ide, hogy ítéletet tartson. Te tetted sziklává, hogy büntessen.

13Szemed tisztább annál, hogysem a gonoszságra tekints, a nyomorúságot nézni sem tudod. Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbat?

14Úgy bánsz az emberrel, mint a tengeri halakkal, mint a gazdátlan csúszómászókkal.

15Mind kiemeli horoggal, varsájába fogja, hálójába gyűjti, aztán örül és ujjong.

16Ezért varsájának mutat be áldozatot, hálójának gyújt jó illatot, mert azok juttatták jó fogáshoz, és bőséges eledelhez.

17Nemde szüntelen kiüríti hálóját, és pusztítja a népeket irgalom nélkül?