A rómaiak dicsérete.
1Júdás hallott a rómaiak híréről, hogy milyen erősek, s mennyire felkarolják azokat, akik jóindulattal vannak irántuk; hogy bárkivel barátságot kötnek, aki hozzájuk csatlakozik. Egyszóval, hogy nagyon hatalmasak.
2Beszéltek neki háborúikról, a gallok közt végbevitt hőstetteikről, arról, hogyan vetették uralmuk alá és tették adófizetőikké őket.
3Hírül vitték, mit vittek véghez Hispániában, mint tulajdonították ott el az ezüst és aranybányákat;
4hogyan vetették hatalmuk alá – okosságukkal és kitartásukkal – az egész országot [noha nagyon messzire esett tőlük]; hogy győzték le a föld határairól ellenük felvonult királyokat, mint okoztak nekik óriási vereséget, ugyanakkor a többiek mind adóztak nekik évről évre;
5hogyan győzték le és hódoltatták meg Fülöpöt és Perzeuszt, a kiteusok királyát és azokat, akik fellázadtak ellenük;
6milyen vereséget szenvedett tőlük Ázsia királya, Nagy Antiochusz, aki százhúsz elefánttal, lovassággal és hatalmas sereggel vonult ellenük hadba:
7élve elfogták, és arra kényszerítették, hogy ő is, utódai is nagy sarcot fizessenek; túszokat szedtek,
8és lemondatták az országról, mármint Indiáról, Médiáról, Lídiáról és néhány legszebb országrészről – ezeket elvették tőle és Eumenesz királynak adták;
9mint terveztek Görögország lakói hadjáratot megsemmisítésükre.
10Amikor azonban tervükről tudomást szereztek, hadvezért küldtek ellenük, legyőzték őket, úgyhogy sokan elestek és odavesztek közülük, az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, kifosztották őket, országukat pedig elfoglalták, erődeiket lerombolták – mind a mai napig uralkodnak rajtuk;
11mint semmisítették meg és igázták le a velük szembeszegülő többi királyságot és szigetet. Ugyanakkor barátaikkal és szövetségeseikkel tartják a barátságot.
12Így kiterjesztették hatalmukat közel s távolban mind a királyságokra. Aki csak hallja nevüket, retteg tőlük.
13Akit azonban uralomra akartak juttatni, az király is lett. Akitől pedig elfordultak, azt letették. Így nagy hatalomra tettek szert.
14Mindazonáltal közülük senki nem teszi fel a diadémot és ölti fel a bíbort csak azért, hogy hivalkodjék.
15Tanácsot hoztak létre, és annak háromszázhúsz tagja mindennap minden szempontból megvitatja a nép dolgát, hogy jól kormányozza.
16Minden esztendőben egyetlenegy férfira bízzák a vezetésüket és az ország fölötti uralmat. Ennek az egy férfinak mind engedelmeskednek. Irigység és féltékenység nincs közöttük.
Szövetség a rómaiakkal.
17Júdás tehát kiválasztotta János fiát és Akkosz unokáját, Eupolemoszt, valamint Eleazár fiát, Jázont, és elküldte őket Rómába, hogy kössenek velük barátságot és szövetséget, hadd szerezzenek róla tudomást:
18mily súlyosan nehezedik rá Izraelre a görög hatalom, és szabadítsák meg őket jármuktól.
19Elmentek hát Rómába – nagyon hosszú volt az út –, a szenátus elé járultak, és így szóltak:
20„Júdás, a Makkabeus, a testvérei és a zsidók népe küldött bennünket hozzátok, hogy kössetek velünk fegyverbarátságot és békeszövetséget, és vegyetek fel szövetségeseitek és barátaitok sorába.”
21A beszédük tetszésre talált.
22A levél másolata, amelyet bronztáblára írtak és a békeszövetség és fegyverbarátság bizonyságául Jeruzsálembe küldtek, így hangzik:
23„Üdv a rómaiaknak és a zsidók népének szárazon és vízen, örökké! Kard és ellenség maradjon távol tőlünk!
24Ha háború fenyegeti Rómát vagy bármelyik szövetségesét a hatalma alá tartozó egész birodalomban,
25a zsidók népe szívvel-lélekkel együtt harcol vele, amennyire a körülmények kívánják.
26Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt, hajót sem nem ad, sem nem szállít. Így tartotta jónak Róma, s ők ezeket a föltételeket ellenszolgáltatás nélkül megtartják.
27Ugyanakkor a rómaiak készek együttharcolni – amennyire a körülmények kívánják –, ha háború fenyegeti a zsidók népét.
28Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt és hajót nem szállítanak. Így tartotta helyesnek Róma. A szövetséget minden álnokság nélkül megtartják.
29E föltételekkel kötik meg a rómaiak a szövetséget a zsidókkal.
30Ha azonban később akár az egyik, akár a másik hozzá kíván valamit fűzni vagy ki akar törölni, tetszése szerint megteheti. Amit hozzáfűznek vagy amit kihúznak, az érvényes lesz.”
31Ami azt a gyalázatot illeti, amelyet Demetriusz király követett el ellenük, arról a következőképpen írtunk: „Miért raktál oly súlyos igát barátainkra és szövetségeseinkre, a zsidókra?
32Ha újabb panaszt emelnek ellened, igazságot szolgáltatunk nekik és hadba vonulunk ellened szárazon és vízen.”